Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem csorbítja a felsőoktatási államtitkárság a hallgatói jogokat – tudta meg lapunk Gulyás Tibortól, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökétől. Az Átlátszó Oktatás által nyilvánosságra hozott törvénymódosítási tervezet szerint a hallgatók delegáltjai továbbra is 20 és 25 százalék közötti létszámarányban lehetnek jelen az egyetemek fő döntéshozó testületében, ám szavazati joguk nem lenne teljes körű.
A képzési és kutatási feladatok meghatározásába, illetve gazdálkodó szervezet alapítását vagy részesedésszerzését érintő kérdésekbe nem szólhatnának bele a diákok. Gulyás kiemelte: a HÖOK nem fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztalon, hogy a hallgatók szenátusi szavazati jogát bármilyen módon differenciálják, az erre vonatkozó passzus így kikerül a végleges törvényjavaslatból. Az elnök kitért arra is, hogy a hallgatói tisztviselők mandátumának korlátozását viszont indokoltnak tartják, sőt ők maguk javasolták, annyi eltéréssel, hogy eredetileg csak a vezető tisztviselőkre terjesztették volna ki. – A mandátumok ezentúl egységesen két évre szólnak, és egy tisztségviselőt csak egy alkalommal lehet majd újraválasztani – ismertette az újítást.
A tervezet emellett összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít: nem lehet hallgatói önkormányzati tisztségviselő, aki valamely intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat, netán felügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el.
Hallgatókat érintő változás lesz az is, hogy a jövőben könnyebben elveszíthető az állami ösztöndíj: 15-ről 20-ra emelnék a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát, ami ahhoz kell, hogy az illetőt ne sorolják át önköltséges finanszírozásba. A központilag előírt kreditek mellett bizonyos (intézményi jogkörben meghatározott) tanulmányi átlagot is el kell érni az ingyenes hely megtartásához.
Újdonság az úgynevezett mesteroktatói munkakör bevezetése is. Erre a pozícióra olyan szakembereket vennének fel, akiknek nincs tudományos fokozatuk, de a szakmájukban már bizonyították a hozzáértésüket. A munkakör betöltésének feltétele a mesterfokozatú diploma, valamint tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat. Az érintettek főként a hallgatók gyakorlati oktatását látnák el.
Megszűnne a hagyományos főiskola-egyetem felosztás, ehelyett egyetem és alkalmazott tudományok egyeteme kategóriákat különítenének el. Ahhoz, hogy egy intézmény egyetemnek hívhassa magát, az kell, hogy az oktatói és kutatói gárda hatvan százalékának tudományos fokozata legyen, emellett az intézménynek legalább nyolcféle alap- és hatféle mesterképzést, továbbá doktori képzést kell kínálnia, és a szakok egy részén idegen nyelven kell oktatni.
