– A tej romlandó anyag, ráadásul nem látni előre, hogy másnap mekkora lesz a hozam, a fejőházakban pedig gyakran számítógép és annak kezelésére alkalmas személyzet sincs. A tej árának bejelentésével is gondok vannak, mivel gyakran csak utólag, statisztikai adatok alapján állapítják meg – mondta az ügyvezető igazgató. A belpiac visszaszerzésének szintén nagyon fontos tényezője a fogyasztók megnyerése, ezért tejfogyasztást ösztönző programokra és aktív marketingtevékenységre van szükség. – A fogyasztókkal meg kell értetnünk, hogy súlya van annak, ha hazai terméket választanak, hiszen hosszú távon, megfizethető áron csak a hazai tej- és tejtermék- kínálat tudja az ő igényeiket kielégíteni – tette hozzá a szakértő.
A kormány célja, hogy 2014 és 2020 között az alapanyag-termelésből a feldolgozott termékek előállításának irányába vigyék el a magyar agráriumot. Ezzel csökken a kiszolgáltatottságunk, másrészt ha nő a feldolgozás, akkor nő a hozzáadott érték, nő a jövedelem, ami helyben is marad – mondta a hét végén Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség államtitkára Kiskőrösön, a VI. Duna–Tisza közi agrárexpó megnyitóján jelezte: európai uniós pénzekből 300 milliárd forintot az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítésére szeretnének fordítani, amelyből 200 milliárdot a mezőgazdasági kis és közepes családi gazdaságok tudnak igénybe venni, valamint azok az élelmiszer-ipari szereplők, amelyek a kisebb méretű kategóriába tartoznak. A pályázati rendszerről kiemelte: új szemléletű eljárásrenddel találkoznak majd az érintettek. A cél az, hogy az európai uniós pénzekhez sokkal egyszerűbben lehessen hozzájutni. Az államtitkár egyúttal emlékeztetett arra, hogy 2010 óta megduplázódott a regisztrált kistermelők száma, s túl vagyunk a kétszázadik termelői piac átadásán is – ismertette a távirati iroda.
