Pánik uralkodik a kínai tőzsdéken

Kipukkadt a részvénylufi, háromezermilliárd dollár vált köddé. A lakosság hitelből vette a papírokat.

A gazdasági hullámvölgyeket a jegybank a pénzügyi válság óta újabb és újabb pénznyomtatással simította ki, ezért évekig észrevétlenül nőtt a buborék. A lakossági részvényvásárlás eközben gyakorlatilag korlátlanná vált: idén január elsejétől júniusig a sencseni tőzsde megduplázódott, a sanghaji 60 százalékkal nőtt, míg a hongkongi index közel 20 százalékkal emelkedett. Ilyen mértékű gazdasági bővülés természetesen nem történt Kínában; a részvények túlértékelését egy ahhoz hasonló hitelezési buborék tette lehetővé, amely az amerikai jelzálogpiaci válságot is okozta 2008-ban. A lufi június közepén pukkadt ki, azóta a sencseni és a sanghaji tőzsdei mutatók közel 24 százalékot estek vissza, az elemzői előrejelzések pedig meglehetősen vegyes képet rajzolnak a következő hónapokra. A többség ugyan súlyos, de átmeneti jelenségnek tartja a mostani bedőlést, és viszonylagos korrekciót jósol a következő hónapokra, ám felhívják a figyelmet, hogy az árnyékbankrendszer visszaszorítása és a hitelből történő részvényvásárlások korlátozása elkerülhetetlen. Ennek következtében a részvényárak közelíthetnek a reális értékükhöz, és az ingatlanépítések is lassulhatnak.

Kínában már most rengeteg az üresen álló ingatlan, több helyen szellemvárosok alakultak ki, az utóbbi években ugyanis a valós igényeknél jóval több lakást építettek kifejezetten befektetési célra. Egy hitelekkel élénkített, ilyen méretű gazdaságban ugyanakkor nem lehet egyik napról a másikra visszafogni az új kölcsönök mennyiségét, mert az ipari teljesítményt nagyon lehúzná. A kölcsönök drasztikus visszafogása lejjebb vinné az ingatlanpiaci árakat, ami csapást jelentene a kínai bankok számára, mert a hitel fedezete kerülne veszélybe.

A tőzsdei összeomlás másik következménye a jegybank közbelépésének minőségi változása lehet: jelenleg nem gazdasági, hanem kifejezetten tőzsdei válságról beszélhetünk, tehát ennek megfelelően kell az újabb élénkítőcsomagok szerkezetét kitalálni. A Reuters hírügynökség információi szerint az idén az első öt hónapban 58 milliárd dollár értékben szabadultak meg a befektetők kínai részvényeiktől, összehasonlításképp tavaly, az egész év során ennek az összegnek mindössze a feléért adtak el értékpapírokat. A hírügynökség szerint a gazdag kínai befektetők egyre több külföldi ingatlant vásárolnak főként Nyugat-Európában, Kanadában és Ausztráliában. A pánik nyomán sokan a biztos menekülővalutákat, így például a svájci frankot választották, vagy a nyugati tőzsdékre vitték át pénzüket.