A külföldről pénzelt csoportok tevékenységüket a hagyományos iszlám szervezeteken kívül, sőt, azokat bomlasztva fejtik ki. Boszniában, ahol az iszlámnak évszázados hagyományokkal rendelkező, a kultúra és a hitélet minden területére kiterjedő, teljesen kiépült szervezete van, ennek kedvezőtlen hatása egyelőre még nem nyilvánvaló, a környező országokban azonban már igen. Az egyes országokban emancipálódási törekvések köntösében megjelenő folyamat gyengíti a nagy tekintélynek örvendő boszniai mérsékelt vallási vezetők befolyását, és teret enged más irányú kapcsolatok kialakításának, pénzadományok befogadásának, kizárva a kapcsolatépítésből az államot.
Szerbiában már két rivális iszlám közösség működik. Az osztódásban azonban nemcsak a boszniai vallási központtól való eltávolodás igénye játszott szerepet, hanem a szerb politikának a mozlim közösség megosztására irányuló törekvése is. Az igény, hogy Belgrád függetlenedjen Szarajevótól, komoly ellenállást váltott ki a Szandzsákban, ahol egy új iszlám közösséget hoztak létre. Az ügyben szerepet játszhatott, bár egyelőre nehéz megbecsülni, mekkorát, Szerbia és az Emírségek egyre szorosabb gazdasági együttműködése, ami egy idén márciusban megkötött keretegyezményben tetőzött. Tartalmát még homály fedi, annyi azonban ismert, hogy minden, ennek égisze alatt létrejövő szerződés mentesül a szerb törvények hatálya alól. Az Emírségek már eddig is jól „bevásárolt” Szerbiában. Hogy csak néhányat említsünk, nemzeti légitársasága, az Etihad vette meg a szerb légitársaságot, ottani befektetők nagy földterületeket vásároltak és kívánnak továbbra is vásárolni a Bácskában, ami – többek között – a vajdasági magyarok elmaradt kárpótlása miatt számunkra sem lehet közömbös. További beszerzéseiknek a Vucsics-kormány a nemzeti vagyon védelmére tett intézkedései már nem jelentenek akadályt.
