A lépés mindazonáltal bizonytalanságot keltett azokban a nyugati gyártókban és kormányokban, amelyeket 2011-től a kormány – a közvéleménnyel egyetemben – azzal hitegetett, hogy tőlük szerez be korszerű gépeket. Egy amerikai, illetve egy olasz kormányközi ügylet előkészítése is előrehaladott stádiumba jutott, mielőtt elbukott volna. 2013 májusában a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetések után azt is megígérték, hogy a 2014-es választások előtt tendert írnak ki, és ajánlatokat kérnek be a „nemzeti helikopterképesség” megteremtésére, amelyekről majd az új kormány dönt. A valóságban a lépésre máig nem került sor. Hende Csaba honvédelmi miniszter egy ideig konkrét számokkal is alátámasztva (például hogy 172 milliárd forintba kerülne) emlegette a tervet, de legutóbb már tőle is csak arra futotta, hogy a NATO részéről is ezt a képességet hiányolják a honvédségből. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett: júniusban még úgy fogalmazott, hogy a helikoptertenderről „sokáig nem fogunk még hallani, nincs napirenden”, aztán augusztus közepén lapunk kérdésére válaszolva azt mondta, folyamatos vizsgálatokat folytatnak a legjobb finanszírozási konstrukció kialakítására, hiszen ez költséges vállalkozás, bár időben meghozzák majd a megfelelő döntést.
Az orosz repülőgép- és hadiiparban járatos forrásaink szerint most minden jel arra mutat, hogy a magyar honvédség a jelenlegi struktúrában, esetleg változó partnerekkel, de még évekig (akár 2020-ig) a „minyókkal” folytatja. Szóban forog, hogy a szolgáltatásokért, esetleges további üzemidő-hosszabbításokért, nagyjavításokért a 2010-ben kivont MiG–29-es vadászgépekkel fizetne Magyarország, bár ezt egyesek teljesen irreálisnak tartják. Meglehet, hogy a nyugati forrásból történő helikopterbeszerzési eljárást ténylegesen megkezdő Csehország újabb, alig tízéves Mi–171-eseinek átvétele lesz a megoldás. Sokféle elképzelés kering egymással rivalizáló cégek részéről, ám arra mindenki rámutat, hogy minden megoldásnak kényszerűen tekintetbe kell vennie az Oroszországgal szemben tavaly érvénybe léptetett uniós büntetőintézkedéseket is.
