Ütős esték

Drogok, nők, korrupció – a siófoki éjszakában hajmeresztő sztorikról suttognak a városlakók.

– Nincs baj egyébként a cigány emberrel, sok dolgos van köztük – kezdi a szalonképes választ, mikor sokadszorra a közelmúlt eseményeiről kérdezem. Az enyingieknek viszont rossz hírük van, sok mindenben benne van a kezük: balhéznak a helyiekkel, s ahol megjelennek, felüti fejét a drog is.

Imre szerint ugyanakkor máris érezhető a változás, az új polgármestert, Lengyel Róbertet ugyanis kemény fából faragták – maga is rendőr volt, a város korábbi főkapitánya.

Épp részletekbe bonyolódnánk, de záróra van. A kocsma ugyanis csak tizenegyig lehet nyitva. Imre egy jó tanáccsal búcsúzik: „Aztán csak vigyázz! Siófokon könnyű ám darázsfészekbe nyúlni!”

A fideszes Balázs Árpád húsz évig vezette a várost, a tavalyi önkormányzati választásokon azonban csúnya vereséget szenvedett a rendőrnyomozó, illetve a Paksot védő különleges alakulat parancsnokaként is szolgáló Lengyel Róberttel szemben. Bár megválasztása után a képviselő-testület kormánypárti többségét látva Lengyel politikai békét ígért, tavaly decemberben öt évre visszamenőleg belső vizsgálatot rendelt el. Ahogyan azt több helyi lap és internetes portál is megírta, a város tulajdonában lévő Termofok Kft., illetve annak jogutódja, a Balaton-parti Kft. több beruházáshoz is hitelt vett fel – például a siófoki kórház számára, az egészségügyi intézményt azonban konszolidálta az állam, a tartozás mégis a városi cégeken maradt.

Az új polgármester és a fideszes frakció között a Facebookon rendszeres a nyilatkozatháború. Lengyel Róbert múlt heti (falkában járó) hiénás megnyilvánulása a kormánypártiakat is válaszra sarkallta, ők sajtóközleményben megjegyezték: „Célszerűbb lett volna a negatív, elrettentő és egyébként önkormányzati szinten is kezelhető problémákat az illetékes hatóságokkal együtt csendben megoldani.” Úgy vélik, a hasonló botrány csak árt a turizmusból élő Siófoknak. A fideszes kritikára a közösségi oldalon válaszolt a polgármester, szerinte ugyanis a struccpolitika nem megoldás, s épp a fideszesek szereplése ássa alá a város jó hírnevét. Szerettük volna az enyingi roma ügy és az elszámoltatás kapcsán is megvilágítani a helyi konfliktusokat, sajnos azonban úgy tűnik, a siófoki politikusok markáns véleményeiket Facebook-posztjaikra tartogatják – megkeresésünkre sem Lengyel, sem Balázs nem adott választ.

Siófok belvárosa szinte kong az ürességtől, csak a fel-felbukkanó rendőrautók emlékeztetnek a hírekben olvasott múlt heti feszültségre. A helységet jelképező víztorony lábánál néha elvonul egy-egy fiatalokból álló társaság, a szórakozóhelyeken ugyanazok az arcok tűnnek fel újra és újra.

A város alternatív klubja az utolsó reményem, szerencsére a tulajdonosban végre egy közlékeny embert ismerek meg.

– Nem hülyék, belépnek, és látják azonnal, hogy innen egy forintot nem tudnak kiszedni – mondja a vendéglátós Péter. A harmincas éveiben járó, miskolci származású férfi évek óta vezeti saját klubját, ha a turistáknak nem is, legalább a helyi fiataloknak tetszik, hogy itt nem az agyonjátszott diszkózenéket hallják.
Péter szerint a siófoki éjszaka kulcsfigurái színes képet festenek: helyiek, külföldiek és budapestiek is vannak köztük. Meg persze cigányok – Péter ugyanis nem tagadja: attól, hogy neki nincs velük problémája, sok helyen okoznak gondot a romák.

Úgy tudja, leggyakrabban védelmi pénzt szednek, vagy csak rátelepszenek egy helyre, amely így hamarosan leépül. Más kultúra, máshogy is szórakoznak. Az pedig nem mindig tetszik a német turistáknak – teszi hozzá a férfi.

Enikő siófoki pultos évek óta az éjszakában dolgozik, vidám jelenség, de már csak munkájából adódóan is ismeri az élet árnyoldalait. A drogbizniszben mindenki benne van – mondja, amikor arról kérdezem, vajon az enyingiek tényleg csak a védelmi pénzt szedik-e, vagy az éjszakai piacon másban is érdekeltek. Arról beszél, hogy Siófokon a fehérvári romák is erősek, különösen a Cozma-gyilkosság óta: a 2009-ben Veszprémben megkéselt Marian Cozma kézilabdázó ügyében meghozott bírósági ítélet szerint ugyanis egy enyingi cigány markolta a gyilkos kést. Akkor a rendőrség és a sajtó rászállt a bandára, amit a fehérváriak ki is használtak.
– Nem tudnak velük mit csinálni. A fiatalok bevállalják a kisebb stikliket, ők ülnek fél évet azért, amiért a nagyok hármat kapnának – mondja a lány, aki szerint ez kipróbált rendszer, szocializálódásuk része. A börtönben nevelik ki őket teljesen, ha szabadultak, már biztos helyük van a csapatban. A fokozott rendőri jelenlétnek s a sajtóban ismét szárnyra kapott hisztériának nem látja értelmét: Siófokon heti rendszerességgel van bunyó, és nem mindig a cigányok a bajkeverők – mondja.

Kétezer-nyolc nyarán nagy riadalmat keltett, mikor százötven roma vonult végig Siófok éttermekben, kávézókban gazdag Petőfi sétányán. Az erődemonstrációtól visszhangzott a sajtó: Balázs Árpád expolgármester támadta a rendőrséget, többek között az akkor rendőrfőkapitány Lengyel Róbertet is, amiért nem akadályozta meg a felvonulást. Az incidens előzménye, hogy egy szórakozóhelyről cigány fiatalokat dobtak ki, a kelleténél talán nagyobb lendülettel. Az is kiderült, a helyi vendéglátósok egy biztonsági céget bíztak meg azzal, hogy tartsa távol az enyingi bandát.

Nem meglepő, hogy a tömegekben vonuló romák rémképe máig kísérti a várost. Lengyel Róbert segítségkérését követően a Jobbik közleményének címében például az állt: „Ne ismétlődjön meg a siófoki bűnözőfelvonulás!”

Hétfő délben autóval érkezünk Enyingre. A főúton járőröző rendőrautókon kívül semmi nem zavarja a kisvárosi idillt: idős emberek, cigányok sétálnak lomhán. Leparkolunk a helyi kocsmával szemben, cigarettát kérnek tőlünk.

– Kisebb lopások történnek, de nincs bajunk velük – mondja kérdésemre az egyik vendég. A rendőrautók látványa azért foglalkoztatja a helyieket, s persze hallottak a siófoki esetről is. – Inkább oda járnak át, Enyingen sok keresnivalójuk nincs – folytatja –, tevékenységük ugyanis inkább fehér porhoz és lányokhoz köthető, arra pedig a kisvárosban nincs kereslet.

A rendőri jelenlét mindig jót tesz – ezt már Viplak Tibor, Enying fideszes polgármestere mondja, mikor arról kérdezem, miért a mozgósítás, ha a helyiek beszámolói szerint nincs is baj a cigányokkal. A polgármester elmondja, a fokozott védelmet nem ő kérte, ez a siófoki polgármester bejelentésének következménye, egymással nem is egyeztettek.

– Az enyingi cigányokat nem lehet egy kalap alá venni, itt is vannak ilyenek, olyanok – válaszol Viplak Tibor, mikor Lengyel kijelentéséről faggatom. Azt azért hangsúlyozza, a siófoki polgármester sem nevezett minden enyingi romát hiénának.

Az érintettekkel beszélve mindenesetre kiderül, ők igen zokon veszik a történteket.
– Képzeljék el, ha zsidókra vagy arabokra mondanak ilyet! – mondja az egyik fiatal roma. A csapatba verődött fiatalok nem nyilatkoztak szívesen. Tagadják, hogy nyíltan fenyegetnének embereket, felháborodnak azon, hogy hordának, hiénának hívják őket.

– Ha a városban valaki rosszat tesz, mindenkit megbüntetünk, mint a középkorban? – háborog egyikük. Elmondják, a Cozma-ügy óta rászálltak a helyi romákra, ami igazságtalan, hiszen „nem mindenki olyan”, mint akik a gyilkosságot elkövették.

Ha valóban nem, akkor egy biztos: nekik sem jött jól a legutóbbi bunyó.