A Birodalom, akarom mondani ez esetben a Szilícium-völgy visszavág. Méghozzá nem is akárhogy: pofátlanul alátesz a gyanútlanul a szélben kornyadozó internetfelhasználóknak. Miért is? A dollármilliárdos hirdetésekért.
Itt meg is állhatunk egy pillanatra. Miről is van szó? Washingtoni információk szerint napokon belül megindul a Google, a Facebook és az Apple kemény támadása a kongresszusi és szövetségi szakbizottságok által kezdeményezett új javaslat ellen, amely engedélyezné az internetfelhasználóknak, hogy blokkolják, illetve kiiktassák e cégek által számukra „személyre szabottan”, kedves kis csomagban küldött célzott hirdetéseket.
A szilícium-völgyi társaságok ugyanis – akár egy jól szervezett nemzeti hírszerzési szolgálat – szépen eltárolják a felhasználok minden böngészési szokását, az így kapott adatokat felhasználva pedig célzott reklámokkal bombázzák őket. No, az amerikai törvényhozás ezt a sokat vitatott gyakorlatot próbálná meg (elvben) kiiktatni, mondván ez a fajta, hosszú évek óta kritizált adatvédelmi politika igencsak aggályos, már-már veszélyes. Csak halkan, ennek margóján jegyezném meg, a minap épp a Google húzott nagyot ebben a témában. „Kedves felhasználók, mint figyelmeztettek a keresőóriás új adatvédelmi szabályainak életbe lépését követően a globális amerikai tévécsatornák, a jövőben nem árt minden előzményt azonnal, véglegesen eltávolítani a gépről, így talán megóvhatjuk magunkat a nem várt plüssmackós reklámoktól és a szomszédban lakó hekker kíváncsiskodásától”.
Facebookék azonban kézzel-lábbal kapálóznak ellene, hiszen bevételeik jelentős hányada – Zuckerbergéknél 85, a Google-nél 96 százalék – ebből a forrásból származik. Ennek érdekében pedig nem restek komoly pénzekkel lobbizni a washingtoni honatyáknál. Statisztikák szerint 1998 és 2011 között az internetes álomgyár – mintegy finom nyomásgyakorlás gyanánt – 1,2 milliárd dollárt költött el ilyen irányú tevékenységre. A tavalyi évet figyelembe véve a YouTube videómegosztót és számos ígéretes internetes platformot mohón felvásárló Google 9,68 millió, a többek között a Windows felett atyáskodó Microsoft 7,34 millió, a közösségi portálok „atyaúristenének” számító Facebook 1,35 millió dollárt áldozott e nemes ügy érdekében. Ennyi pénz vándorolt szorgos amerikai politikusok zsebébe.
A burkolt arcátlanság pedig itt érhető tetten. Ha emlékszünk, 2012. január 18-án az internetes enciklopédia, a Wikipédia angol nyelvű oldala egy napra elsötétítette oldalait, így tiltakozván az ellen, hogy az amerikai kongresszus elé került a kalózkodás elleni törvénytervezet (Stop Online Priacy Act – SOPA).
A texasi republikánus Lamar Smith képviselő által a klasszikus szórakoztatóipar – film- és zenei stúdiók, könyvkiadók – brutális nyomásának hatására benyújtott javaslat sok mindent megengedett volna az amerikai hatóságoknak. Cenzúra, önkényes moderáció, honlapok eltüntetése, blokkolása, az amerikai sajtó ezekkel a címszavakkal riogatta a gyanútlan állampolgárokat. Lett is nagy felhajtás, tüntetések, miegymás, tegyük hozzá jogosan. A jogszabálytervezetet ugyanis sikerült olyan általános szövegezéssel megírni, amely tágan értelmezhetővé tett volna sok netes fogalmat, esetet, így adva lehetőséget a kormányzati visszaélésekre. A SOPA mellett ez volt a helyzet a szintén január 18-án a szenátus elé beterjesztett, szellemi javakat védő tervezettel (Preventiong Real Online Threats to Economic Creativity and Theft of Intellectual Property Act, alias PIPA – na csak kinyögtem).
Na ez ellen keményített be a Wikipédia. A kezdeményezést pedig foggal-körömmel támogatta a Facebook, a Google, a Twitter és több társuk, mondván „a gonosz állambácsi nehogy rátegye már a kezét olyan érzékeny dolgokra, amit mi magunknak szeretnénk, szigorúan a saját haszonszerzés céljából”.
Ezután kíváncsi leszek, ki megy majd ki a washingtoni Capitolium épülete elé, hogy az amerikai kormányzat terveihez hasonló adatgyűjtési módszerei miatt ezen „emberbaráti szeretetből a SOPA és PIPA ellen liberális szabadságharcost játszó” vállalatok ellen tüntessen.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
