A február 15. és március 9. között végzett, a hazai média különböző területein dolgozó 220 szakember válaszai alapján készült netes kérdőíves kutatásból kiderül: magukkal önkritikusabbak, a szakmával viszont valamivel elégedettebbek az újságírók, mint egy éve. A média azóta kritikusabb, alaposabb, motiváltabb és politikailag függetlenebb lett, bár tény, hogy az értékelés így is kritikus: a hazai újságírás színvonalára adott átlagos pontszám ötös skálán továbbra is csak 2,83 (tavaly 2,69 volt), a politikai függetlenség átlagos értékelése pedig alig 2,17, vagyis erős kettes.
A megkérdezettek 38 százaléka jól informáltnak, 37 százaléka megfelelően kritikusnak érzi a szakmát, ugyanakkor anyagilag és politikailag 5, illetve 8 százalék tartja függetlennek a magyar újságírást. A tájékoztatásért felelős szakemberek csupán a megkérdezettek 23 százaléka szerint jól képzettek, 19 százaléka szerint alaposak és 18 százaléka szerint feddhetetlenek – áll az intézet kutatási összefoglalójában.
Bár az újságírók önmagukkal kritikusabbak voltak az idei felmérésben, továbbra is sokkal kedvezőbb a kép, ha a megkérdezettek nem általában a szakmát, hanem saját munkájukat értékelik. A sajtómunkások személyük feddhetetlenségre 4-es fölötti, a jól informáltságra 3,98, a politikai függetlenségre 3,77 átlagú osztályzatokat adtak. A legrosszabb értékelést ebben a kérdéssorban a fizetésekkel elégedettség (2,77), illetve a túlterheltség megítélése kapta (2,58). Két utóbbi kérdést kivéve mindenhol többségben voltak a pozitív válaszok. Tény ugyanakkor, hogy így is 6 százalék azok aránya, akik önmagukat sem tartják feddhetetlennek, 12 százalékuk pedig bevallottan nem érzi magát politikailag függetlennek.
A Médiatükör kutatás harmadik éve igyekszik nyomon követni a médiafogyasztási szokások változását is. Felméri, hogy a hír szolgáltatásáért felelős szakemberek honnan értesülnek elsőként az új hírekről. A világháló egyeduralkodó: a megkérdezettek 78 százaléka a netes hírportálokon találkozik elsőként a hírekkel, amit a rádió követ 7 százalékkal. Az idei kutatás érdekessége, hogy a közösségi média (döntően a Facebook) is megjelent az összehasonlításban, és máris dobogós helyen: a válaszadók 6 százaléka jelölte be elsőként – ez az arány hajszálnyival magasabb már, mint a napilapok 5 százalékos részesedése az elsődleges hírforrások listáján.

Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban