Zuckerberg lapot húzott tizenkilencre, cirka ötmilliárd dollárt kért Wall Street-i befektetőktől egy zárt ajtók mögött lezavart megbeszélésen. A tárgyalásról kiszivárgott információ szerint a Facebook-alapító ezt a nem csekély összeget magának gründolta volna, mármint saját pozícióit akarja erősíteni vele a vállalaton belül. A március 19-i találkát követően a többek között amerikai és kanadai befektetőket tömörítő, egykor a legendás Jimmy Hoffa bástyájának számító International Brotherhood of Teamsters szakszervezet körlevélben óva intette tagjait a Facebookba való hosszú távú befektetéstől. A szervezet tőkestratégiai osztályának vezetője, Carin Zelenko szerint ezt a tőkeemelésnek látszó manőverrel szerzett pénzt Zuckerberg ráadásul el akarta rejteni a kisbefektetők elől, ami nem szép dolog.
A Palo Altó-i csapat meg szépen lapul a fűben. Egy huncut szóval sem kommentálták mindenhatójuk Wall Street-i ambícióit.
A százmilliárd dollárra értékelt Facebook mindenesetre a vállalat tőkeemelését célzó kampánykörútra indul, miközben alapítóját gyakran azzal vádolják, hogy nagy ívben tesz a kisbefektetőkre. Zuckerberg flegma és olykor elefántcsonttoronyba zárkózó magatartása miatt sokan a finanszírozhatatlanságról pusmognak. Szó, mi szó, százmilliárdos összérték ide, lassan 900 millió felhasználó oda, szilíciumvölgyi lufi látszik kialakulni. Ez a hatalmas, gyakorlatilag virtuális felértékelés pedig a tőzsdei kikacsintásnak, a Facebook értékpapír-piaci bevezetésének sem kedvez.
Ahogy azt sem lehet kiszámítani, hogy ez a sok szilíciumcég vajon mekkora pénzügyi buborékot kreál. Csak néhány példa a milliárdos felfutásokra és lendületes devalvációkra. Szigorúan a közösségiportál-piacon maradva, a Facebook-kistesó, a Twitter is hasonló cipőben jár. A 2006-ban alapított céget 1-5 millió dolláros befektetésből hozták tető alá, ugyanakkor a mikroblog csatornát 2010 decemberére már 3,7 milliárdra tartották, hogy aztán tavaly márciusra 7,8 milliárdos értékig tornázza fel magát. A legutóbb épp a szaúdi Al-Valid Bin Talal herceg által 300 millióval megtoldott Twitter ez év elején már 8,4 milliárd dollárt ért. Állítólag. Hasonlóan jól járt Chad Hurley, Steve Chen és Jawed Karim, a YouTube videomegosztó három megalkotója, akik 2005 novemberében mintegy 11,5 milliós befektetéssel indították útjára a ma már brutális mennyiségű mozgóképet tároló szolgáltatást, hogy szerelemgyereküket egy évvel később 1,65 milliárd dollárért eladják a Google-nak.
A visszafelé zsugorodó virtuális buborék tökéletes példája egy másik közösségiportál-előd, a Myspace. A 2003-ban összedobott oldalt két évvel később már úgy vette meg 580 millió dollárért a Rupert Murdoch médiamágnás érdekeltségébe tartozó News Corporation vállalat, hogy piaci elemzők legfeljebb 327 millióra taksálták. Az amúgy gyakran veszteséget termelő Myspace 2007-re állítólag 12 milliárdra tornázta fel magát, ám ez az összeg tavaly februárra 50-200 millió közé apadt. Ekkor már Murdoch is folyamatosan arról panaszkodott, hogy a közösségi oldal sose hozta a kívánt eredményeket. Végül „szégyenszemre” 2011. június 29-én mindössze 35 millió dollárért adtak túl rajta, sok szerencsét kívánva az új tulajdonosoknak, a Specific Media LLC-nek és Justin Timberlake amerikai popénekesnek.
origo.hu
A malom, amit egy város siratott – fotókon a lángoló múlt
