Politikailag kényes kérdés Gyurcsány Ferenc szerint az, amiről a Népszabadság írt a napokban. A baloldali napilap arról cikkezett, hogy információjuk szerint egyre több Gyurcsány-szimpatizáns igyekszik vissza az MSZP soraiba Bács-Kiskun megyében. A téma megihlette a pártelnök „hű kobzosát” és kommunikációs tanácsadóját, Gréczy Zsoltot is, vagyis a taglétszám valószínűleg tényleg Achilles-ina lehet Tony Blair legjobb magyar tanítványainak.
A megnyugatosodott főszociáldemokrata nem érti ezért a Népszabadságot, „szakmai korrektséget és elemi tisztességet” kér számon a lapon. Nem gondoltam volna, hogy ezt a mondatot így, ebben a formában majd egyszer leírva látom, de azon még jobban elcsodálkoztam, ami egy bekezdéssel lejjebb áll. „Mintha nem tudná az újság, hogy az MSZP sok tekintetben ellenérdekelt fél, érdeke a Demokratikus Koalíció rossz hírének keltése.” (Vö.: „Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha.”)
Az ügy gyurcsányi forgatókönyve így néz ki: „Bácsalmáson 50-60 fő kilépett az MSZP-ből, így összesen nyolcan maradtak a helyi szervezetben. A kilépettek közül mintegy harmincan jelezték, hogy talán be szeretnének lépni a DK-ba. Még meg sem történt a tagfelvétel, amikor a harmincak közül öten meggondolták magukat és az MSZP-be történő visszalépésükről döntöttek. Hozzáteszem, anélkül, hogy a DK-ba már átléptek volna.”
Ez Gyurcsány szerint azt bizonyítja, hogy a Népszabadságnak nem a tények voltak fontosak, amihez csak annyit fűznénk hozzá, hogy azokkal időnként a volt miniszterelnöknek is meggyűlt a baja. „Méltatlan eljárás. A Magyar Nemzethez méltó” – írja, majd bejegyzését ezzel fejezi be: „Egyre kevésbé csodálkozom, hogy miért csökken a Népszabadság példányszáma. Lassan valóban nem lesz érdemes olvasni...” Sebaj, elnök úr, ha majd olvasni támad kedve, az MNO-ra mindig számíthat.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
