A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata által az MTI-nek csütörtökön elküldött, Kommunikáció a találkozás hiteles kultúrájának szolgálatában című pápai üzenetben Ferenc pápa úgy fogalmazott: „főleg az internet kínálhat fel nagyobb lehetőséget a találkozásra és a szolidaritás kifejezésére mindenki között. És ez jó dolog, Isten ajándéka.”
Hozzátette: „megbotránkoztató a távolság a leggazdagabbak luxusa és a legszegényebbek nyomora között. Gyakran elég végigmenni egy városban az utcákon, és látjuk, micsoda ellentét van az utcán élő emberek és az üzletek ragyogó fénye között.”
A világ a kirekesztettség, a kitaszítottság, és a szegénység sokféle formájától szenved, valamint a sokféle konfliktustól is, amelyekben keverednek a gazdasági, politikai, ideológiai és sajnos vallási okok is – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra: a digitális kapcsolat vágya odáig is vezethet, hogy „elszigetel minket a felebarátunktól, a hozzánk legközelebb álló embertől”, és azt sem szabad elfelejteni, hogy aki nem fér hozzá a közösségi médiához, azt a kirekesztettség veszélye fenyegeti.
Ferenc pápa hangsúlyozta: „vissza kell nyernünk egyfajta lassúságot és nyugalmat. Ehhez időre van szükség és arra, hogy csendet tudjunk teremteni magunkban a meghallgatáshoz. Türelmeseknek is kell lennünk, ha meg akarjuk érteni azt, aki más, mint mi vagyunk: a személy akkor fejezi ki teljesen önmagát, amikor nemcsak tolerálják, hanem tudja, hogy valóban el is fogadják.”
Utalt arra, hogy a Bibliában szereplő irgalmas szamaritánus nemcsak felebaráttá válik, hanem gondoskodik is arról az emberről, akit félholtan talál az út mentén. Kommunikálni tehát azt jelenti, hogy „tudatára ébredünk annak, hogy emberek vagyunk, Isten gyermekei” – állapította meg.
Ferenc pápa rámutatott: nem elég a puszta internetkapcsolat, mert ezt valódi találkozásnak kell kísérnie, az emberiséggel való törődéstől pedig a média világa sem határolhatja el magát. Csak az válhat viszonyítási ponttá, aki önmagát is kockáztatva kommunikál, a kommunikáló ember megbízhatósága pedig a személyes elkötelezettségében gyökerezik.
Megemlítette: a világhálónak köszönhetően a keresztény üzenet eljuthat „egészen a Föld végső határáig”, a templomok kapuinak kitárása pedig a digitális környezetben való kitárást is jelenti, azért, hogy az emberek belépjenek oda, bármilyen körülmények között élnek is.
Mint írta, a kommunikáció hozzájárul, hogy testet öltsön az egész egyház missziós hivatása, és a közösségi hálók ma azok közé a helyek közé tartoznak, „ahol megélhetjük ezt a hivatást, újra felfedezhetjük a hit és a Krisztussal való találkozás szépségét”.
A katolikus egyházfő szerint tudni kell beilleszkedni a mai emberek párbeszédébe, „hogy megértsük vágyaikat, kétségeiket, reménységüket, és fel tudjuk kínálni nekik az evangéliumot, vagyis Jézus Krisztust, az emberré lett Istent, aki meghalt és feltámadt, hogy megszabadítson minket a bűntől és a haláltól”.
Meglátása szerint párbeszédet folytatni azt jelenti, „meg vagyunk győződve arról, hogy a másiknak van valami jó mondanivalója; azt jelenti, hogy teret adunk az ő szempontjának, az ő javaslatainak”.
Ferenc pápa az egyház jelenlétének fontosságát hangsúlyozta a kommunikáció világában, „hogy párbeszédet folytasson a mai emberrel és elvezesse a Krisztussal való találkozáshoz”.
A katolikus egyház 1967 óta tartja a tömegtájékoztatás (tömegkommunikáció) napját, 1971-ben a második vatikáni zsinat javaslatára nyilvánították világnappá. Magyarországon idén május 25-én ünnepelik a tömegtájékoztatás világnapját.
