Vucic szerint a médiaszereplők attól tartanak, állami segítség nélkül nem tudnának fennmaradni a piacon, de – mint fogalmazott – ez őt nem érdekli. „Irány a magánszektor!” – hangoztatta. Kiemelte, hogy a parlament még a tavaszi ülésszakban elfogad három médiatörvényt, ezek részleteit azonban nem ismertette.
Emlékeztetett arra is, hogy a jobbközép Szerb Haladó Párt kormánya az első olyan hatalom, amely nem cserélte le a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vezetőit és újságíróit. Mint magyarázta: az ellenzéki Demokrata Párt (DS) elnöke, Dragan Djilas a márciusi előre hozott parlamenti választás kampányában nyolcszor szerepelt az RTS-en, míg ő csupán kétszer. „Nekem ezzel nincs problémám. Támogatom és kérem is, hogy folytassák a kritikus hozzáállást, mert az jobbá tesz minket” – fogalmazott.
Szerbiában több mint ezer írott, illetve elektronikus sajtótermék van jelen, a hivatalos adatok szerint ezeknek csupán egytizede kap állami támogatást. A pontos számok nem ismertek, mert a nyilvántartásból nem törlik azokat a médiumokat, amelyek már felfüggesztették tevékenységüket.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) mellett egyébként a nemzeti kisebbségek nyelvén is sugárzó Vajdasági Rádió és Televízió (RTV) is állami pénzből működik. Ezeket azonban nem privatizálják majd. A Tanjug szerb nemzeti hírügynökséggel kapcsolatban többször felröppent már a hír, hogy privatizálhatják, jelenleg azonban ez nincs a tervek között.
Az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő médiavállalatok mellett az állam a kereskedelmi médiában is jelen van: a reklámokon és a különböző projekteken keresztül hatással van ezek műsorstruktúrájára is. Egy felmérés szerint például a szerb média reklámbevételeinek egynegyede származik állami intézményektől. A szerbiai újságíró-szervezetek szerint éppen a támogatások megvonásától való félelem az oka annak, hogy sok újságíró öncenzúrát alkalmaz.
