A tévézés újabb korszaka köszönt ránk?

Eltűnhetnek a hagyományos csatornák az internetes videoszolgáltatók térhódítása miatt.

Rohanok haza, kezdődik a sorozatom. A Rabszolgasors, a Dallas és a Barátok közt univerzumában ez a kijelentés alighanem mindenki számára ismert, hamarosan azonban értelmét vesztheti a mondat. A tévézés ugyanis drasztikus átalakulás előtt áll. Az észak-amerikai és nyugat-európai trendeket figyelve – amelyek némi késéssel, de változatlan intenzitással alakítják át a kelet-európai fogyasztási szokásokat – egyértelműen látszik, a hagyományos csatornák kora leáldozott. A nézők már nem akarnak igazodni a műsorhoz, akkor és ott akarják megnézni kedvenc sorozataikat és filmjeiket, amikor és ahol kedvük tartja. Az internetes szolgáltatók pedig minden igényüket kielégítik.

Régóta hallani, hogy a mozi, a tévé, a film- és sorozatnézés klasszikus formái elavulttá váltak, ám túl nagy változást mégsem érzékeltünk. Vagy észre sem vettük, olyan természetesen épültek be mindennapi életünkbe az interneten elérhető tartalmak. A 2005-ben indult YouTube videómegosztón mára szó szerint minden, ami hírértékű a világban, néhány perc alatt elérhetővé vált. És ezek a videók jóval közelebb hozzák a nagyvilágot, mint bármilyen híradó vagy újságcikk. A Spotify zeneletöltő szolgáltatással saját igényünk szerint állíthatunk össze műsort, vagyis idővel a hagyományos rádiók is ódivatúvá válhatnak, és helyüket átveszik az egyénre szabott tartalmak. A Netflix és társai pedig a tévézést forradalmasítják ugyanezen elv alapján. Mindenki azt kapja, amire vágyik. Mégpedig azonnal.

Az internetes tévézés e formája persze egyelőre Amerikában hódít. De a Netflix október 22-ig újabb három európai országban, Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban indította el szolgáltatását. Ezzel már mintegy ötven országban van jelen, előfizetőinek száma lassan eléri a hetvenmilliót. Ami még ennél is fontosabb: a saját gyártású sorozataik után most egy nagyszabású mozifilmet dobtak piacra, amelyet egyszerre vetítenek majd a moziban és az interneten. Ha pedig ezzel divatot teremtenek, az alapjaiban rengetheti meg a klasszikus filmszínházi rendszert.

De mi is az a Netflix? Egy internetes videoszolgáltató, amely havi előfizetési díjért hatalmas mennyiségű filmet és sorozatot tesz elérhetővé. A havi nyolcdolláros (körülbelül 2200 forint) előfizetés a korlátlan szabadság illúzióját adja: a tartalomból bármit kiválaszthatunk, és annyiszor nézhetjük meg, ahányszor csak akarjuk.

Persze hazánkban már most is sokan ezt csinálják, csak éppen ingyen. Az illegális letöltések, a torrentezés mára nemzeti hagyománnyá vált. S így kérdés, van-e esélye ebben a környezetben egy fizetős szolgáltatásnak. Ha abból indulunk ki, hogy tavaly Amerikában az internetes letöltési forgalom harmadát már a Netflix generálta, akkor hosszú távon ez a rendszer tűnik a legéletképesebbnek. Vagyis a válasz: igen, amint itthon is elérhetővé válik – ennek időpontját még csak találgathatjuk –, nagy valószínűséggel hazánkat is meghódítja majd a tévézés új formája.

Amely a korlátlannak tűnő szabadság mellett a saját készítésű sorozatok exkluzivitásával is csábítja a nézőket. A legújabb hírek szerint a Netflix készíti el például a korábban nálunk is rendkívül népszerű Szívek szállodája tervezett folytatását. Az igazi nagy dobás azonban a Beasts of No Nation című, afrikai gyerekkatonákról szóló film, amelyet a True Detective (A törvény nevében) című sorozat rendezője, Cary Joji Fukunaga készített. Az alkotás Amerikában tíz nap alatt elérte a hárommilliós nézettséget – ami az internetes vetítési formában példátlanul magas szám –, és sokan már most Oscar-díj-esélyesnek tartják.

A trend tehát egyértelmű, és a Netflix, valamint versenytársai, a YouTube, a Hulu vagy az Amazon mindent elkövetnek majd, hogy minél hamarabb elfeledkezzünk a hagyományos csatornákról, és a tévéműsort a saját igényeink szerint állítsuk össze. A szórakoztatás „felszabadításának” következményei pedig beláthatatlanok.