A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet szerint a vizsgált 65 ország közel felében tapasztalták az internet szabadságának csökkenését 2014 júniusa óta, s ez a tendencia immár az ötödik egymást követő évben folytatódott.
A jelentés összefoglalója szerint bár az internethasználatot legkeményebben Kínában, Szíriában és Iránban cenzúrázzák, a legnagyobb romlás ebben a tekintetben Ukrajnában, Líbiában és Franciaországban következett be. Utóbbiban a Charlie Hebdo hetilap elleni, év eleji merénylet nyomán törvényt fogadtak el a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítésére, amelyet többen az amerikai hazafias törvényhez (Patriotic Act) hasonlítanak.
A helyzet a vizsgált országok közül leginkább Srí Lankán és Zambiában javult, mindkét országban kormányváltás volt nemrégiben.
A független nem kormányzati szervezet azt írta éves jelentésében, hogy a jelentésben szereplő 65 országból összesen 14-ben fogadtak el tavaly olyan jogszabályt, amely kiterjeszti a kormányzat felügyeleti jogait. Az amerikai szenátus júniusban viszont megszavazta azt a törvénytervezetet, amely véget vet a jelhírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség azon gyakorlatának, hogy tömegesen és válogatás nélkül gyűjtse a telefonhívások címzettjeire és időtartamára vonatkozó metaadatokat. A jelentés készítői szerint ez nagy lépés az internet kormányzati felügyeletére vonatkozó szabályozás reformja felé.
Az FH-lista idei tízes élbolyát Izland vezeti 6 ponttal Észtország (7), Kanada (16), Németország (18), Ausztrália (19), az Egyesült Államok (19), Japán (22), Olaszország (23), Franciaország (24) és Grúzia (24) előtt. Kelet-Közép-Európából a szervezet csak Magyarországot és Észtországot vizsgálta.
Magyarországot idén is a „szabad” országok kategóriájába sorolta a Freedom House. A vizsgált országok között Magyarország a 11. helyen áll. Az előző besorolásban az ország a 10. helyen állt, az összesített pontszáma (24) ugyan nem változott a tavalyihoz képest, Grúzia azonban ezúttal bekerült a tízes élbolyba.
A szervezet összesen három szempontból – hozzáférés akadályoztatása, a tartalomkorlátozás és a felhasználói jogok megsértése szempontjából – vizsgálta az internet szabadságának helyzetét az érintett országokban, a legjobb teljesítményt 0, a legrosszabbat pedig kategóriánként 25–45 ponttal értékelve.
A vizsgált országokat a felmérés 0-tól 30 pontig osztályozta a „szabad”, 31-től 60-ig a „részben szabad”, 61-től 100-ig pedig a „nem szabad” kategóriába.
