Az évadot Varga Viktor és exének bizarr Tarzan-show-ja nyitotta nagy lendülettel, aranyoskodva sokkoló performanszuk és Cynthia Dictator repedtfazék hangja baljós árnyként vetült a későbbiekre. Kiesésük a műsor végén remélhetőleg sokaknak nyújtott megnyugvást. Borzasztó hangokban persze a továbbiakban sem volt hiány, egy végső soron éneklésről szóló műsorban, ha mégoly szórakoztató is a sok bénázás, nyilván kell néhány színvonalas produkció, hogy ne kapjunk hirtelen a távirányító után.
E tekintetben Keresztes Ildikó és Schobert Norbert közös fellépése felemásra sikerült: a koleszterinmészáros látványa ketrecbe zárt, olajozott testű szexrabszolgaként, zsírtaposó mozgáskultúrája és a zenetörténet egyik leggagyibb diszkóslágerének végén elengedett eunuchsikoly azért olyasvalami, amit nehezen felejtünk. A legjobb produkciót kétségkívül Hevesi Tamás és a szépségkirálynő Kulcsár Edina nyújtotta a túlszeretett Hooligans egyik slágerével, amivel begyűjtötték a zsűritől kapható maximális pontszámot. Talán a Berki Krisztián kéjes ogrearca és fenyegető droidmozgása keltette instant félelem lehetett az oka annak, hogy a heremángorolt kiborg és Fésűs Nelli Dzsingisz kánja ugyanennyi pontszámot kapott.
Már csak egy Vajna Tímea–Kovács Ákos-duett hiányzik az évadból. De ahogy Esterházy Péter tartja: „Bizonyos szint fölött nem süllyedhetünk egy bizonyos szint alá.” Vagy majd legközelebb.
