Befektetési bankárt kellett alkalmaznia a Gawker Mediának, hogy áttekinthesse megmaradt stratégiai lehetőségeit – számolt be róla az amerikai üzleti napilap, a The Wall Street Journal csütörtökön. És ezek között a lehetőségek között ott van, hogy a tulajdonos kénytelen lesz eladni a céget.
Az eladási opció számbavételéről szóló híreket egy nappal azt követően a Gawker is megerősítette, hogy szerdán kiderült: a milliárdos tech mogul, Peter Thiel anyagilag titokban támogatta Hulk Hogan (polgári nevén: Terry Bollea) nyertes perét a portállal szemben. Az ismert színész-pankrátornak egész pontosan 140 millió dollárt ítéltek meg márciusban, miután egy kiszivárgott házi szexvideó közzététele miatt beperelte az oldalt (a videón Bollea egy barátja exfeleségével látható). A Gawker fellebbezett az ítélet ellen.
Thiel szerepe azonban érdekesebb a pernél. Úgy tűnik, itt egy olyan, majd tíz évvel ezelőtti sérelem törlesztéséről van szó, amelyből egész saga, valóságos jogi hadjárat bontakozott ki, amelynek során a legkülönfélébb ügyekben indult a Gawker és szerkesztői, újságírói ellen per. És a dolog úgy kezdődött, hogy a Gawker, amúgy egyáltalán nem elítélően, megírta: Peter Thiel meleg.
A Gawker, a 2000-es évek internetes forradalmának médiagyermeke, közismert olykor elég pokróc stílusáról, és hogy alkalmanként elég lazán kezelte az újságírói etika klasszikus kitételeit. Azaz taplóságért sosem ment a szomszédba.
Peter Thiel pedig jobboldali-libertárius nézeteiről ismert. Meg arról, hogy milliárdos, és egyben a Bilderberg irányítótanácsának is tagja: nem az első olyan amerikai pénzember, aki az állami beavatkozás, központi szabályozás ellen érvel, és azt kutatja, hogyan tudnának a rájuk erőszakolt kötelmektől megszabadulni a bátrak, erősek és sikeresek, és persze gazdagok, és erről elég meredek elképzelései vannak (például létrehozhatnak mesterséges szigetet nemzetközi vizeken.) Thiel pár évvel ezelőtt azt írta: úgy véli, a szabadság és a demokrácia többé nem kompatibilis fogalmak egymással. És a szabadságba itt nyilvánvalóan az is beleértendő, hogy az ember magánéletének alakításába az állam nem szól bele, a média pedig nem turkál benne.
Thiel a The New York Timesnak azt mondta, a célja az olyan sztorik kigyomlálása a médiából, amelyeknek szerinte semmi közük sincs a közérdekhez. Thiel esetében pedig befolyásos játékosról van szó: Max Levchinnel és Elon Muskkal közösen alapították a PayPalt, amelynek Thiel volt a vezérigazgatója is. Emellett a 48 éves vállalkozó volt a Facebook első külső befektetője is, és jelenleg is tagja a cég igazgatótanácsának.
Thielt bevallottan az elfogultság vezérelte abban, hogy segítse a Hulk Hoganként ismert Terry Bolleát a perben. A Gawker 2007-ben leközölt egy cikket róla „Emberek, Peter Thiel teljesen meleg” címmel: ebben a szexualitásával hozták kapcsolatba késztetését arra, hogy a bevett szabályokat felrúgja, egyben azokhoz a „bevándorló zsidókhoz” hasonlították, akik annak idején szintén nem tudtak beilleszkedni a régi elitbe, és felépítették Hollywoodot.
Thiel számára, aki egyébként melegjogi szervezeteket is finanszírozott, nem feltétlenül volt előnyös a sztori, mivel kockázati alapjába olyan országokból is fektettek be, ahol kevésbé nyitottak az ilyen irányú sokszínűségre (pl. Szaúd-Arábiából).
A tech mogul szerint ugyanakkor nem bosszúról van szó. Hanem példastatuálásról. Egyszerűen nem tetszik neki, hogy ilyeneket írnak meg emberekről, köztük a barátairól. Nos, a példastatuálásra eddig tízmillió dollárt költött el Thiel, és a jelek szerint addig nem nyugszik, amíg sóval nem hintik be a Gawker szervereinek helyét.
Nem véletlen, hogy az amerikai híroldal csütörtöki cikkének címe már az volt: Peter Thiel jobboldali milliárdos küldetésének tartja a Gawker elpusztítását.
„Mindig elmondtuk, hogy másodfokon győzelemre számítunk, ahogy azt is, hogy minden eshetőségre felkészülünk, tehát semmi újdonságról nincs szó” – mondták el a Gawker képviselői a CNBC-nek. A The New York Post forrásai szerint egyébként már érdeklődnek is a cég iránt, 50 és 70 millió dollár közti összeget lennének hajlandóak fizetni érte.
A per részeként egyébként a Gawker Media adódokumentumai is a bírósági anyagba kerültek. Május elején a Politico cikke azt írta: ez a fejlemény ritka alkalmat teremt arra, hogy a Gawker pénzügyeibe a kívülállók betekintsenek. A cikk egyben megpendítette, hogy a Gawker cégbirodalom, amelynek része egy magyarországi leányvállalat is (ez a cég fejleszti budapesti programozókkal a médiabirodalom tartalomkezelő rendszerét és blog platformját, a Kinja-t, és korábban a cég portfóliójába tartozott az azóta gyakorlatilag megszűnt, Cink nevű magyar közéleti portál is), úgy van kitalálva, hogy minimalizálják a megfizetendő nyereségadót. Hogan ügyvédje ezért pár hete a sajtóban adóelkerüléssel vádolta a Gawkert.
A Gawker akkor közleményben reagált a vádakra, kijelentve: valódi tevékenységet végeznek Magyarországon, és a harminc munkavállalóval működő leányvállalat egyáltalán nem jelent szokatlan cégstruktúrát.
Nick Denton, a Gawker Media alapítója és tulajdonosa csütörtökön a Gawker.com-on nyílt levelet intézett Peter Thielhez. Ebben részletezte, hányféle perben próbálja meg a Thiel által felbérelt ügyvéd tönkretenni a médiabirodalmat, hogyan indult per külön-külön is a Gawker egyes újságírói ellen úgy, hogy volt, aki emiatt teljesen ellehetetlenült anyagilag.
Denton szerint nem másról van szó, minthogy a Szilícium-völgy befektetői, akiknek viselt dolgairól gyakran írt a Gawker, és gyakran kritizálta különc nézeteiket is, nem szoktak hozzá a nyilvánossághoz, és azt, hogy hagymázas politikai elképzeléseiket górcső alá veszik. Denton a levélben figyelmeztet: még ha a bosszúhadjárat el is éri célját, kérdéses, milyen hatása lesz ennek egy olyan világban, amely egyre kényelmetlenebbül érzi magát a milliárdos osztály ellenőrizhetetlen hatalma miatt.
A Gawker tulaja egyben hangsúlyozza: most, hogy Thiel szerepe kitudódott, számíthat rá, hogy a bíróságokon nemcsak a Gawker belső iratai, levelezése lesznek a peranyag részei, hanem Thiel ügyei is áttekinthetővé válnak. Denton alternatívaként a folytatódó jogi csatározás helyett nyilvános vitát ajánlott Thielnek.
Mert hogy az egészben az a szép, hogy szavakban a médiatulajdonos és a milliárdos is a sajtószabadság elkötelezett híve. Csak úgy fest, valahogy mégsem értékelik egymás elképzeléseit a világról.
