Hidegvérű gyilkos vagy a média áldozata?

Te ölted meg? Doku az amerikai diáklányról, akit elítéltek, majd felmentettek lakótársa megöléséért.

Lassan kilenc éve annak a vérfagyasztó éjjelnek, amikor átvágott torokkal találták meg lakótársai az akkor 21 éves brit diáklány, Meredith Kercher holttestét közös perugai albérletükben.

2007. november 2. volt, s az egyetemi zsongásáról is híres olasz város, illetve két fiatal élete örökre megváltozott. A Kercher-gyilkosság az elmúlt évtized talán legjobban szétrágott, mindenféle misztikummal felhabosított ügye, amelyről ezúttal a Netflix készített egy igen megrázó dokumentumfilmet.

A Rod Blackhurst és Brian McGinn rendezte amerikai tényfeltáró anyag célja az volt, hogy megszólaltassa a hosszú évekig gyilkosként kezelt Amanda Knoxot és egykori olasz baratját, Raffaele Sollecitót. A filmet öt éven keresztül rögzítették, s egyfajta kontrasztja lesz a brit média által sulykolt Knox-profilnak, amely hidegvérű gyilkosként, fekete angyalként az első perctől kezdve megbélyegezte a seattle-i lányt.

Ha hihetünk a pénteken debütáló anyag előzetesének, akkor a Netflix csúcsra járatja az ügyben az amerikai–brit egymásnak feszülést.

Mielőtt nekiveselkednénk az alkotásnak, érdemes felidézni, mit tudni arról a végzetes hajnalról. A 150 ezer fős olasz városban Erasmusszal tanuló Kercher egy négyhálós apartmanban lakott a Via della Pergola 7. szám alatt. Az ő egyik lakótársa volt két olasz lánnyal együtt az akkor 20 éves Knox, aki 2007. szeptember 20-án költözött be a lakásba.

A két cserediák néha eljárt együtt, de az eltelt idő kevés ahhoz, hogy legjobb barátnőkként beszéljünk róluk. A brit és az amerikai október közepén megismerkedett az alattuk lévő lakásban ugyancsak többedmagával lakó 20 éves elefántcsontparti származású, ám ötéves kora óta Olaszországban élő Rudy Hermann Guedével, míg Knox október végén találkozott és összejött egy akkor 23 éves olasz egyetemistával, Raffaele Sollecitóval.

November másodikán, miután Knox saját bevallása szerint kora délután hazaért, elindult lezuhanyozni, és némi vért talált a fürdőszobában, de azt hitte, valamelyik lakótársa vágta meg magát szőrtelenítés közben. Ami viszont gyanút keltett benne, az egy vécében felejtett „csomag” volt, amiből azt sejtette, a társain kívül más is lehet, vagy lehetett az albérletben.

Kercher ajtaja be volt zárva, Knox azt hitte, alszik, ám amikor meglátták, hogy a lány ablaka betört, gyanakodni kezdtek. Ekkor Knox barátja megpróbálta betörni az áldozat hálószobájának ajtaját, amit végül olasz lakótársuk férfi barátjának sikerült, s ekkor fedezték fel a lány testét. Kercher torkát átvágták.

Az olasz rendőrség gyorsan le akarta zárni az ügyet, s miután Knox vallomásaiban ellentmondásba került, ő és Sollecito lettek az első számú gyanúsítottak. Az egyébként kisstílű drogdílerként számon tartott Guede közben elmenekült, őt a német rendőrség Koblenzhez közel tartóztatta le.

A bulvársajtó azonnal ráugrott az ügyre, hiszen a közeg – külföldön tanuló fiatal felnőttek, Erasmus, buli, szex, drogok, miegymás – adott volt ahhoz, hogy egy izgalmas sztoriként tálalják a gyilkosságot.

A helyszínelés azonban nem volt túl szakszerű, nem tudták rendesen és precízen rögzíteni a bizonyítékokat, s Knoxék ellentmondó vallomásaival csak egyre jobban összekuszálódtak a szálak. A brit sajtó pedig egyértelmű gyilkosnak kiáltotta ki az amerikai lányt és az olasz fiatalembert.

A „sztori” szerint a szexfüggő Knox és Sollecito egy bizarr játékba akarta bevonni Kerchert, ám amikor az ellenállt, hidegvérrel kivégezték. A forgatókönyv nyilván a Született gyilkosokból is ismerős, az olvasók pedig amúgy is „kajálják” az ilyen szaftos történeteket. A „nyomozásban” a Daily Mail újságírója, Nick Pisa bizonyult a legaktívabbnak, aki megállás nélkül szállította a kompromittáló fotókat (amelyeket a lány MySpace közösségi oldalon található profiljából kutatott elő) a mélyen hívő, katolikus olasz ügyésznek. Giuliano Mignini pedig váltig meg volt győződve róla, hogy Knoxék valamiféle sátánista, fetisiszta szexorgiákban tobzódtak, s ezt az videó is alátámasztotta szerinte, amelyen az olasz barát csókokat ad a rémült amerikai barátnőjének a gyilkosság felfedezését követően az albérlet kertjében.

Kercher családja is felült a brit lapok egyoldalú, kritika nélküli ámokfutásának, amelyben egy velejéig romlott perverznek állították be a fiatal amerikait, s a mai napig is azt hiszik, Knox vágta el Meredith torkát, s ezért az amerikai filmesekkel sem álltak szóba, elutasították, hogy megszólaljanak a Netflix-dokuban.

Knox végül 26, míg Sollecito 25 évet kapott első fokon gyilkosságért, míg Guedét 30 évre ítélték szexuális erőszakért és Kercher megöléséért. Az olasz ügyész szerint Guede is részt vett a szexuális rituáléban, de a brit diáklány torkát Knox vágta át.

Az érintettek azonban nem nyugodtak, mindenki fellebbezett. Az amerikai lányt és olasz barátját 2011-ben másodfokon felmentették, majd tavaly ezt az olasz legfelső bíróság is véglegesítette. Guede büntetését közben az első fellebbezése után 16 évre csökkentették.

A legkellemetlenebb az egészben az volt, hogy az olasz igazságszolgáltatási rendszer kifejezetten rosszul vizsgázott. A bizonyítékok nem meggyőzőek, leginkább hiányosak voltak, vagy egyenesen hamisak. Így például a gyilkos fegyvernek kikiáltott 18 centiméteres konyhakés, amelyet elvileg Sollecito lakásán találtak meg. Először ugyanis váltig állították, annak pengéjén Kercher, a markolaton Knox DNS-mintáit találták, s ezeket megpróbálták fehérítővel eltüntetni. Később kiderült, ebből semmi sem igaz.

Ami viszont ma biztosra vehető, hogy Guede szexuális kapcsolatban állt Kercherrel. Ezt maga a fiatalember is elismerte. Így azt gyanítják, ő végzett a lánnyal, s valószínűleg egy intim együttlét fordulhatott nemi erőszakba. Guede DNS-ét több helyen is rögzítették, s a Knox által felfedezett „csomag” is az övé volt. Az immár 29 éves férfi azonban továbbra is tagadja, hogy ő végzett volna a lánnyal.

A Netflix dokuja itt kapcsolódik be a történtekbe, egyúttal eddig nem látott alapossággal, bizonyítékhalmazzal próbálja felgöngyölíteni, mi is történt 2007. november 1-jének éjjelén. Az eseményekről ennyire mélyen először beszél az érintett Knox, illetve a hazájában celebként ünnepelt Sollecito, aki ma egy bűncselekményekkel foglalkozó televíziós műsor riportere.

S hogy milyenek az olasz kihallgatások? Elég talán az az eset, amit Knox elmesél: hogy kicsalják belőle, kivel létesített korábban intim kapcsolatot, egy fegyőr azt hazudta neki, HIV pozitív.

A legfontosabb kérdés persze az, ott volt-e éjjel a két fiatal, amire Knox egyértelmű nemmel felel. Mint elmondta, Sollecito lakásán töltötték azt az estét, s a bizarr, perverz játékok helyett az Amelie csodálatos élete című filmet nézték meg, majd viccelődésből hangosan olvastak fel részleteket egy német nyelvű Harry Potter regényből, ezután történt intim együttlét, de ezt követően azonnal elaludtak.

A doku kiemelten boncolgatja, hogy az ügy a bulvársajtó hathatós támogatásával épp akkor robbant, amikor a közösségi média is megkezdte globális nagyüzemi működését. A Kercher-gyilkosság a sok ellentmondásával, a kibogozhatatlannak tűnő események hálójával pedig jó táptalajnak bizonyultak az összeesküvések netes melegágyainak számító portálokon.

S hogy mi történt pontosan? Talán sose derül ki. Knox határozottan állítja, nem volt ott. Úgy véli, teljesen értelmetlenül hurcolták meg, zaklatta családját a sajtó. Azért ment Olaszországba, hogy felnőjön, de most inkább újra gyerek szeretne lenni. Idegileg kikészítették az események, s elvették az életét. Kivégezte őt a média, amely a fiatal egyetemistákat bulizó, folyton szexelő, ivó, drogozó sztereotípiaként mutatja be.

Az tény, a ma is mindössze 29 éves lány nagyon megtörtnek tűnik. S ha tényleg ártatlan, úgy elég frusztráló lehet úgy élnie, hogy 7,5 millió találatot ad ki a Google arra, hogy megölt valakit, akit igazából nem is.