Így működik a habonyi médiagépezet

Egy olyan hírt kaptak fel exkluzívként tálalva, amelyet négy hónappal korábban már megírtak.

Keményen beleszálltak a Jobbikba a közelmúltban a kormányközeli tanácsadó Habony Árpádhoz kötődő médiacégek. Ennek egyik eszközeként egy Szegedi Csanád történetét elmesélő, tavasszal az amerikai Tribeca Filmfesztiválon bemutatott dokumentumfilmről írtak a napokban. „Mocskos zsidók! – üvöltötték: Amerikai film a Jobbik titkos történetéről” – írta meg hétfőn az Ómolnár Miklós főszerkesztő által vezetett Ripost bulvároldal, majd innen átvette a habonyi médiagépezet minden portálja is az „új sztorit”.

A Lokál több cikket is szentelt a témának: hétfőn „Zsidózó nácik a Jobbikosok? – Videó!” címmel jelentettek meg írást, majd kedden „A náci Jobbikról beszél a világ” következett, végül szerdán – már a TV2-s Tények „Antiszemitizmus és félelemkeltés című riportját átvéve – „Antiszemitizmus és félelemkeltés a Jobbikban” címmel pörgették a dolgot – már harmadik napja. Utóbbi írás azért is érdekes, mert egy, a Ripost által megírt információ TV2 általi feldolgozását szemlézte a Lokál – azaz a kormánypárti médiumok közötti, valószínűleg felülről irányított „információcsere” tökéletesen működik.

A G. Fodor Gábor főszerkesztő szerint a Népszabadságénál jobb újságírógárdával rendelkező 888 is szemlézte a Ripostot hétfőn, majd szerdán, a Tények kedd esti riportját is: „Bebizonyosodott: a Jobbik egy antiszemita, náci párt” – írták. A főszerkesztő – akiről áprilisban jelentettünk meg portrécikket – pedig századvéges elemzőként kedd reggel járt a TV2 Mokka című műsorában, ahol Pachmann Péterrel beszélgetett a témáról. A műsorvezető hangsúlyozta: „senki nem beszél Magyarországon” a filmről, pedig már fél éve bemutatták.

A szebb napokat látott Origo is beszámolt a témáról, cikkükben azt írták, hogy Ripost talált rá a Maradj csendben! című dokumentumfilmre. „A magyar média egyelőre nem számolt be a dokumentumfilmről, és arról sincsen információ, hogy valaki a forgalmazását tervezné” – áll a hírportálon.

A köztévé sem maradhatott ki: „Szegedi Csanád: A Jobbiknak el kell ismernie, hogy szélsőjobboldali politikát folytattak” – ezzel a címmel közölt riportot szerda este az M1 híradója, amelyben a Tények Extra szerda esti Szegedi-interjújáról számoltak be. Hivatkoztak a Ripostra, kiemelve ezt a részt: „idehaza megdöbbentő módon agyonhallgatják”. A 888-at is idézték. Ezt követően nem sokkal megjelent az MTI hírei között is a „Szegedi Csanád: Vona Gábornak le kellene mondania” című cikk, amely ugyancsak a Tények Extrát szemlézte.

A legszebb az egészben, hogy a Ripost által felderített sztori nem újdonság a magyar olvasók és a fent felsorolt portálok némelyike számára. Júniusban – azaz már akkor több hónapos csúszással – a The Hollywood Reporter nyomán írt róla az Origo Filmklub rovata. „Mit tehet egy zsidó Magyarországon?” – áll az egyébként mérsékelt hangvételű cikk címében, amelyben az is szerepel, hogy ha bemutatják az alkotást hazánkban, komoly vitákat generál majd. Nos, erre nem kellett várni a bemutatóig, ám az különösen vicces, hogy az Origo ír egy cikket egy filmről hazánkban elsőként, majd négy hónappal később leírja, hogy erről még senki sem beszélt itthon.

Végül is hasonlóan járt el a 888 is, amely júniusban (a Kuruc.infóhoz hasonlóan) az Origo nyomán írt a filmről „Filmet forgatnak Szegedi Csanád életéről” címmel. A zsidóságát gyakran hangoztató szerző ugyanakkor nem tudta értelmezni a Hollywood Reporter írását, mert szerinte a film még készül – pedig akkor már hónapokkal a bemutató után voltunk. Mindenesetre a 888-asoknak is feltűnhetett volna, hogy már írtak egyszer a filmről, ehhez csak annyit kellett volna tenni, hogy a Szegedi Csanád keresőszavakat beírva picit lejjebb görgetnek a saját oldalukon.

Az egész ügyben nemcsak az a meglepő, hogy amikor szükség van rá, egy korábban már lehozott hírt exkluzívként tálalva napokig pörgeti a habonyi médiagépezet, hanem az is, hogy a félig-meddig ezen kívülre eső Magyar Idők kimaradt ebből az egészből (a Pesti Srácokkal ellentétben). Cikkünk megírásakor a deklaráltan kormánypárti napilap portálján az volt a legutolsó, Szegedi Csanáddal kapcsolatos hír, hogy egyelőre még nem költözik Izraelbe.

A történetben egyébként őt lehet a leginkább sajnálni: a zsidó identitására ráébredt Szegedit (és a róla készült filmet) ugyanis most az ugyan néppártosodó, de antiszemita múltját (jelenét?) letagadni nem tudó Jobbik elleni harc jegyében eszközként használja a hatalom.