„Az amerikai kormányzatnak még inkább előretekintőnek kellene lennie, mintsem mindenféle regulákat hoznia, amelyekkel a piac jelenlegi nagy játékosainak – például a Google-nek vagy a Facebooknak – az érdekeit védi.”
„Úgy hiszem, a Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak (FCC) kell lennie a véleménynyilvánítás szabadsága és sokszínűsége egyik legelkötelezettebb szószólójának. Így többek között el kell tüntetni a tévéstúdiókból, a sajtószobákból a kormányzat által pénzelt szakértőket, megmondóembereket.”
„Az egyik veszély, amit mindig hangsúlyozok, hogy az FCC alapelveket fektet le, egy jövőbeni médiahatóság pedig belefolyhat a jogalkotásba, és kiterjesztheti hatalmát az internetszolgáltatókra. Ezek pedig olyasmik, amik nem jók sem a felhasználóknak, főleg nem lesz jó üzenet a szolgáltatóknak.”
Többek között ezeket az ars poeticának is beillő elveket vallja a Donald Trump elnök által az amerikai médiahatóság, az FCC élére most kinevezett Ajit Pai.
Az amerikai médiahatóság belülről
Az FCC-t az 1934-es kommunikációs törvény hozta létre. A testület felel az Egyesült Államok teljes kommunikációs – így a rádió-, a televízió-, az internet-, a műholdas és kábelszolgáltatások – működésének zavartalanságáért. Jogkörük az egész ország területére kiterjed. Az FCC-t egy öttagú kuratórium vezeti, hármat mindig az aktuális elnök pártja, míg kettőt az ellenzék jelöl. Obama elnökkel együtt így távozott a korábbi demokrata testületvezető, Tom Wheeler, illetve a szintén demokrata Jessica Rosenworcel. Pai mellett most még egy republikánus tag maradt, Michael O\'Reilly. Rajtuk kívül az egyetlen demokrata delegált jelenleg Mignon Clyburn. Melléjük még két főt fognak kinevezni, egy republikánust és egy demokratát, így Trump alatt republikánus többségben lesz a testület. Az FCC-nek amúgy összesen 1720 munkatársa van, tavalyi költségvetése 388, míg az idei tervezett 358 millió dollárra rúg.
Pai 1973. január 10-én született a New York állambeli Buffalóban. Szülei indiai bevándorlók voltak, mint ő maga felidézte, tíz dollárral a zsebükben érkeztek Amerikába. A most 44 éves Pai viszont már egy tízezres kansasi kisvárosban, Parsonsban nőtt fel. Innen került aztán a Harvard Egyetemre, majd a mesterképzés után a Chicagói Egyetemen szerzett jogász szakvizsgát.
Ezt követően az amerikai igazságügyi minisztérium trösztellenes részlegén kezdett dolgozni, 2001-től pedig az egyik legnagyobb telekommunikációs cég, a Verizon jogásza lett. Két év után visszatért a közigazgatásba, s megfordult a szenátus jogalkotási bizottságában, ahol többek között az alkotmányügyi, polgár- és magánjogi albizottság vezető beosztású jogásza is volt. Innen érkezett aztán 2007-ben az FCC-hez, majd pedig a szenátus republikánus frakcióját vezető Mitch McConnell ajánlásával és támogatásával 2012-ben bekerült a médiahatóság ötfős vezető testületébe.
A hatóságon belüli aktivitásáról, munkásságáról még két éve írt az amerikai Politico magazin. Munkatársait, közvetlen kollégáit kérdezték arról, milyen ember is Pai, akiről már akkor egyfajta médiás antikrisztusként cikkeztek, amiért hevesen kritizálta a testület egyik büszkeségének tekintett, netsemlegességre vonatkozó reguláját.
Mi az a netsemlegesség, és miért fontos?
Az elgondolás lényege, hogy a világhálón mindenki azonos elbírálás alá essen a legkisebb, akár egyszemélyes kezdő vállalkozásoktól a legnagyobb óriásokig. S hogy az utóbbiak ne tudják a kisebb cégeket piaci erőfölényüket kihasználva megfojtani, például úgy, hogy nagyobb sávszélességet, ezáltal jobb elérhetőséget vásárolnak saját maguknak. Barack Obama nyolc éve alatt sokat vitáztak a kérdésről, az akkor demokrata többségű FCC-t is rendszeresen támadták az elv vélelmezett sérülése miatt. Végül nagy huzavonát követően az FCC még 2015. március elején fogadta el a témakört szabályozó jelenlegi regulát.
Az aggodalmak mára sem múltak el, hiszen kinevezését követően máris nemtetszésüket fejezték ki az internetes vállalkozások. Az amerikai CNBC hírtelevízió témával foglalkozó keddi műsorában az innovatív webcégeket pénzelő Greycroft Partners egyik vezetője, Ellie Wheeler konkrétan úgy fogalmazott, a csúcstechnológiai ipar fellegvárának számító kaliforniai Szilícium-völgyben az embereket a hideg rázza ki Paitól. Ő és Trump ugyanis nem rejtette véka alá, hogy az új kormány eltörölné a mostani netsemlegesség-szabályt.
Azt pedig nem tudni, mi lesz utána. A kisebb technológiai cégek a védelem megszűnésétől tartanak, pedig Pai korábbi megnyilatkozásai alapján erre nem feltétlenül van okuk. Ahogy ugyanis a CNBC már idézett adásában az amerikai Liberty Media vezérigazgatója is kifejtette, Pai kifejezetten támogatja, mondhatni elkötelezett híve a szabadpiaci, egyenlő feltételek melletti versenynek. Greg Maffei mindezek ellenére úgy véli, a netsemlegesség kérdéséhez a republikánus vezetésű FCC hozzá fog nyúlni.
A bizonytalanságot viszont tetézi, hogy az új médiafőnök sokszor mondott egymásnak ellentmondó dolgokat, így néha nehéz eligazodni elképzeléseiben. Nem egyszer hangsúlyozta például, hogy nem szíveli a túlszabályozást. Azt, hogy irányvonalakat fektetnek le, miközben szerinte a szabad versenynek, az innovációnak nem szabadna korlátokat szabni. Az FCC-elnök egyebek között a sok huzavona után Magyarországról távozó taxis alkalmazást, az Ubert vagy a hátizsákos turisták nagy kedvencének számító közösségi szállásszolgáltatást, az Airbnb-t hozta fel jó, innováció szempontjából iránymutató példaként. A netsemlegesség szabályozásával közben az volt a baja, hogy hiába célja az egyenlő feltételek megteremtése, mégis szerinte inkább megöli a versenyt, a nagyoknak (Google, Facebook) kedvezhet, s így ellentétes az amerikai alkotmány vallás-, vélemény és szólásszabadságot is garantáló egyes kiegészítéseivel. Mint ezzel kapcsolatban egyszer határozottan aláhúzta, nem lehet győztesekre és vesztesekre osztani a világhálót.
A médiahatóság új vezetője emellett mindig azt hangsúlyozta, egyértelműen a felhasználók, a fogyasztók pártján áll, az a legfőbb célja, hogy – egy erős hatósági érdekvédelem mellett – mindenki a legjobb szolgáltatást kapja. Majd máshol meg arról beszélt, nem híve annak, hogy az FCC olyan dolgokba is beleártsa magát, mint a törvényalkotás befolyásolása. Közben azt is leszögezte, határozottan támogatja a komoly társadalmi-politikai viták közösségi felületeken történő megjelenését.
Érdekes lesz tehát megfigyelni, mindezek egy mindenkinek odaszólni akaró ellenzéki olykor egymásnak ellentmondó elképzelései voltak csupán, vagy tényleg ezen elvek szerint vezeti majd az FCC-t az új elnök. Egyes kollégái szerint Pai az Obama-korszakban egy tipikus túlmozgásos csinovnyik, a republikánusok pártkatonája, strómanja volt, aki témától függetlenül mindig szeretett borsot törni a demokrata adminisztráció orra alá. Sokan pedig a multik emberének tartják. (Korábbi munkaadója, a Verizon közleményben üdvözölte kinevezését – a szerk.)
Kérdés az is, miként fog majd kijönni főnökével. Tavaly ugyanis támogatta egy telekommunikációs óriás, az AT&T és az új elnök legnagyobb kritikusának számító CNN hírtelevíziót is a portfóliójában tudó Time Warner fúzióját, miközben Trump jelezte, ő nem híve az ilyen nagyvállalatok összeolvadásának, mert nem szereti, ha egy kézben ekkora hatalom összpontosul.
Vajon előveszik a rettegett H.R. 4752-t?
Az amerikai politikában időről időre felmerül, hogy szabályozzák az amerikai médiahatóságot. Legutóbb épp a republikánusok terveztek ilyesmit: Robert Latta még 2014-ben tett le az asztalra egy H.R. 4752 jelű törvénytervezetet, amely hozzányúlna az 1934-es kommunikációs törvény második alapelvéhez, és jogköröket venne el az FCC-től az internetszolgáltatók javára. A jogszabálytervezet ellenzői akkor határozottan állították: a szövegezés veszélyes, mert azzal a szolgáltatók kényük-kedvük szerint levehetnének minden, számukra politikailag érzékeny vagy a gazdasági érdekeiket sértő tartalmat, bejegyzést saját felületeikről. A liberális sajtó el is nevezte a semleges internet sírásójának a tervét a kongresszusnak benyújtó ohiói képviselőt. A jogszabály azóta eltűnt a süllyesztőben, ám akadnak olyanok, akik már attól tartanak, Trump elnöksége idején a republikánusok újra felmelegítik az FCC-jogkörök szabályozásának témakörét, s hasonló ötletekkel bombázzák majd a törvényhozást, ahol most mindkét házban ők vannak többségben.
###HIRDETES2###
