Ez a második törvénymódosítási javaslat kierjesztené az új Polgári törvénykönyv hatályát részben a korábban megkötött szerződésekre is – ami jogi nonszensz, és súlyos alkotmányossági aggályokat is felvet –, másrészt jogilag újraértelmezné a szerződésátruházás fogalmát. Ha ugyanis a Ptk. módosítását a javaslat szerint megszavazzák, akkor abban az esetben, ha valamely fél a szerződésből – például a bérelt földterületek másik félnek való értékesítése miatt – kilép, úgy a szerződést megszűntnek kell tekinteni, derül ki a Mezort jogértelmezése az NFA-elnöknek elküldött levélből.
A társaság felhívja Nagy János elnök figyelmét: nem kétséges, hogy a törvényjavaslatot – figyelemmel arra, hogy elfogadásához egyszerű többség is elegendő – az Országgyűlés néhány napon belül el fogja fogadni. Az agrárcégek emlékeztetnek arra, hogy a jelenleg hatályos földforgalmi jogszabályok alapján új haszonbérleti szerződést nem köthetnek, új haszonbérleti jogviszonyoknak nem lehetnek alanyai. Amennyiben tehát az NFA a haszonbérletükkel terhelt termőföldet értékesíti harmadik személy részére, úgy ez az ügylet – a fenti törvényjavaslat elfogadása esetén – valójában azzal járna, hogy az NFA-val kötött haszonbérleti szerződésük a napokban árveréssel tulajdonhoz jutott vevő tulajdonszerzésének napjával megszűnne, ellenben új földhaszonbérleti szerződés az új tulajdonos és közöttük annak jogszabályba ütközése miatt nem jöhetne létre.
A cégek rámutatnak, hogy a haszonbérleti jogok – az árverések folytatása esetén bekövetkező – megszűnése számukra több milliárd forint kárt okozna, illetve az árverésekből eredő közvetlen okok miatt nem tudnák teljesíteni a magyar állammal szemben fennálló, privatizációs szerződésből eredő kötelezettségeiket sem.
Hangsúlyozzák, hogy minden elérhető törvényes eszközt igénybe fognak venni a haszonbérleti jogaik védelme érdekében.
