Nagy botrányt kavart disszidálása után 56 évvel ismét felizzította a moszkvai közéletet az orosz balett ellentmondásos megítélésű, ám kétségtelen a legnagyobbak közé sorolt legendája. A Rudolf Nurejev életét bemutató előadás premierje kiemelt érdeklődés mellett zajlott a moszkvai Nagyszínházban. A Bolsojban ott volt szinte mindenki, aki számít, kivéve a darab rendezője, a házi őrizetben lévő Kirill Szerebrennyikov, aki mellett az előadás végén „Szabadságot a rendezőnek!” feliratú pólóban megjelenve álltak ki a darab szereplői.
Nem látott ennek ellenére az előadásban semmi provokatívat a feleségével, az egykori jégtáncos olimpiai bajnok Tatyjana Navkával a színházban megjelenő Dmitrij Peszkov. Az elnök szóvivője úgy fogalmazott, hogy a darab néhány vitatott momentum ellenére összességében világszínvonalú. Szomorúnak nevezte az előadást, a megrázó dramaturgiájára utalva az ismert színész Renata Litvinova, aki nem látott a darabban semmi olyat, ami miatt nem lehetett volna bemutatni. A darab megváltoztatja az elképzeléseinket a modern színház lehetőségeiről. Ezt már a világhírű író Ljudmila Ulickaja jegyezte meg, bonyolultnak és világszínvonalúnak nevezve a színre vitelt. A bemutatón megjelent a volt pénzügyminiszter Alekszej Kudrin is, aki az előadás aktualitását emelte ki, igazságtalannak nevezve, hogy saját rendezésének bemutatóján nem vehetett részt Kirill Szerebrennyikov.
A Nurejev a Bolsoj 241. évadjának utolsó, s tegyük hozzá, legnagyobb visszhangot kiváltó bemutatója volt. A bemutatót eredetileg júliusra tervezték, az utolsó pillanatban azonban elhalasztották. Eredetileg jövő májusra. A színház vezetése a döntést azzal indokolta, hogy a darab még nem kész a bemutatóra. Ennek ellentmond, hogy az akkori főpróbán a közönség kitörő lelkesedéssel fogadta az előadást. Sokak szerint a halasztás valódi oka az volt, hogy az igazgató, Vlagyimir Urin félt a botránytól. Bejelentésével párhuzamosan ugyanis Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter arról beszélt, hogy a darab sérti a nem tradicionális szexuális szokások propagálását tiltó törvényt. Nurejev homoszexualitása kétségkívül sokkolta a kulturális kormányzat és az egyház egyes köreit. A világhírű balett-táncos volt az első művész, aki 1993-ban elismerten AIDS-ben halt meg. A rendező hatalmas belső átéléssel vitte színre Nurejev életét. Már csak azért is, mert a táncos alakjában a fegyelmezettségtől a homoszexualitáson át a szabadsághoz viszonyulásig sok tekintetben önmagát is látta, s mindenekelőtt Nurejev személyiségének sokrétű volta fogta meg. Mindezek fényében szinte mindenki azt várta, hogy az előadásból kikerülnek a provokatív jelenetek, ám nem így történt. A halasztást indokolhatta a rendező körül kirobbant botrány is. Szerebrennyikovot a tervezett bemutató előtt nem sokkal 68 millió rubel állami támogatás hűtlen kezelésével vádolták meg, s helyezték házi őrizetbe, s Urin érthető módon nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy összejátszik a rendezővel.
Szerebrennyikov így nem vehetett részt a darab utolsó próbáin, mint ahogy a bemutatón sem. A Nurejevet azonban bemutatta a Bolsoj, s az előadás alighanem nem csak a körülötte zajló botrányok miatt kerül be a színház történetébe.
