Asztana közvetítene a Korea körüli feszültség megoldásában

Kazahsztán az ENSZ BT soros elnökeként kamatoztatná a szíriai béketeremtésben szerzett tapasztalatát.

A két politikus a közép-ázsiai régió aktuális biztonsági kihívásai mellett beszélt a széles értelemben vett térség problémáiról, köztük a koreai helyzetről, Iránról, Szíriáról és Afganisztánról is. A kazah elnök támogatta azt az amerikai elképzelést, hogy a kétoldalú formátum mellett 5+1-es keretek között is mélyítsék el az együttműködést a régióval. Irán és Korea kapcsán Trump kiemelte Kazahsztán következetes kiállását a nukleáris leszerelés mellett, amelyben még a függetlenné válásakor maga is példát mutatott. A szíriai rendezésben az úgynevezett asztanai folyamat révén érintett a közép-ázsiai állam, Afganisztán pedig közös kihívás mindkét ország számára. Ez utóbbi, az elmúlt három-négy évben kissé háttérbe szorult kérdésnek már csak azért is szenteltek kiemelt figyelmet, mert tavaly 17 ezren haltak meg Afganisztánban fegyveres összecsapásokban, és készül az új amerikai stratégia, amelyhez Washington partnereket keres. S bár erről nyilvánosan egyik fél sem beszélt, Kazahsztánt felértékelhette Trump szemében különleges kapcsolata Oroszországgal. Mint azt Adam Ereli, az Egyesült Államok volt asztanai nagykövete már a The Daily Caller nevű lapban a látogatás előtt írt cikkében megpendítette, Nazarbajev közvetítőként fontos szerepet játszhat az orosz–amerikai kapcsolatok javításában. Ez a kérdés már csak azért is felmerülhetett a két vezető találkozóján, mert nemrégiben az orosz oligarchákkal szembeni szankciók közeljövőben  várható kiterjesztésének mintegy főpróbájaként befagyasztották a szuverén kazah alap amerikai aktívumait.

A Trumppal folytatott beszélgetés egyes tételei visszaköszöntek a kazah elnök ENSZ-ben elmondott beszédében is. Nazarbajev a világban zajló negyedik ipari forradalom aktuális kérdéseinek boncolgatása mellett már néhány nappal ezelőtt elmondott szokásos éves üzenetében is kitért a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására, valamint a terrorizmus elleni harc fontosságára és hatékonyabbá tételére, a szélsőségek visszaszorítására. Kazahsztán a BT soros elnökeként kamatoztathatja tapasztalatát a béketeremtésben, ambiciózus fellépése a zöld technológiák elterjesztésében, a humanitárius kérdések megoldásában pedig segíthet  a világ előtt álló kihívások napirenden tartásában.