A szíriai rendezésről folyó tárgyalások után Kazahsztán teret adna a koreai feszültség megoldásáról folyó megbeszéléseknek is. Erről Nurszultan Nazarbajev beszélt az ENSZ-ben abból az alkalomból, hogy a közép-ázsiai ország tölti be a Biztonsági Tanács elnöki posztját. Mint a kazah államfő New Yorkban elmondott beszédében kifejtette, javaslata szerint az atomhatalmak szavatolhatnák Észak-Korea biztonságát, amely megfelelő légkört teremthetne ahhoz, hogy Phenjan visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. Nazarbajev azután beszélt a nukleáris fegyverek elterjedésének megállításáról, a világ katonai blokkokra osztásának értelmetlenségéről, hogy ezt megelőzően tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel. A kazah államfő az ENSZ-ben és a kétoldalú tárgyalásokon is aláhúzta, hogy a Korea körüli feszültség megoldását az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti bizalom erősödése segítheti. Mint arról a Tengerinews kazah hírportál beszámolt, Nikki Haley amerikai ENSZ nagykövet a bejelentést úgy értékelte, hogy Kazahsztán felelősségteljes viselkedésével példát mutatott az egész világnak. Ismerve Asztana és Moszkva szoros kapcsolatait, egyáltalán nem kizárt, hogy a bejelentés új lendületet adhat a koreai válság megoldásának felgyorsítására.
Nem adják manapság egymásnak a kilincset a világ vezető politikusai a Fehér Házban. A kazah elnököt azonban csütörtökön befejeződött három napos amerikai látogatásán fogadta Donald Trump. Nurszultan Nazarbajev emellett találkozott az amerikai üzleti körök vezetőivel is. Az amerikai cégek eddig már 50 milliárd dollárt invesztáltak a kazah olajiparba, amelyet a most aláírt újabb húsz szerződés további 7,5 milliárddal told meg. Programja befejező aktusaként, miután Kazahsztán vette át január elsejével a Biztonsági Tanács elnöki tisztét, Nazarbajev beszédet mondott az ENSZ-ben is. Az a tény, hogy az amerikai elnök a közép-ázsiai régióból elsőként találkozott Nazarbajevvel, egyértelműen Kazahsztán minden irányba kiegyensúlyozott külpolitikáját dicséri. A következetes, többvektorú politizálás eredménye az is, hogy Nazarbajevet országa 1991-es függetlenné válása óta idősebb George Bushtól Donald Trumppal bezárólag az Egyesült Államok mindegyik elnöke fogadta. Érdemes tehát tanulni abból, hogy egy 16 milliós ország hogyan ülhet le időről időre a „nagyok” asztalához. A kulcs ehhez mindenek előtt a kiegyensúlyozottság, a stabilitás mellett az aktív, közvetítések sorában megjelenő elkötelezettség a béketeremtés mellett. Ez tette lehetővé azt is, hogy Kazahsztán nemcsak a BT nem állandó tagja, de soros elnöke is lehessen.
A két politikus a közép-ázsiai régió aktuális biztonsági kihívásai mellett beszélt a széles értelemben vett térség problémáiról, köztük a koreai helyzetről, Iránról, Szíriáról és Afganisztánról is. A kazah elnök támogatta azt az amerikai elképzelést, hogy a kétoldalú formátum mellett 5+1-es keretek között is mélyítsék el az együttműködést a régióval. Irán és Korea kapcsán Trump kiemelte Kazahsztán következetes kiállását a nukleáris leszerelés mellett, amelyben még a függetlenné válásakor maga is példát mutatott. A szíriai rendezésben az úgynevezett asztanai folyamat révén érintett a közép-ázsiai állam, Afganisztán pedig közös kihívás mindkét ország számára. Ez utóbbi, az elmúlt három-négy évben kissé háttérbe szorult kérdésnek már csak azért is szenteltek kiemelt figyelmet, mert tavaly 17 ezren haltak meg Afganisztánban fegyveres összecsapásokban, és készül az új amerikai stratégia, amelyhez Washington partnereket keres. S bár erről nyilvánosan egyik fél sem beszélt, Kazahsztánt felértékelhette Trump szemében különleges kapcsolata Oroszországgal. Mint azt Adam Ereli, az Egyesült Államok volt asztanai nagykövete már a The Daily Caller nevű lapban a látogatás előtt írt cikkében megpendítette, Nazarbajev közvetítőként fontos szerepet játszhat az orosz–amerikai kapcsolatok javításában. Ez a kérdés már csak azért is felmerülhetett a két vezető találkozóján, mert nemrégiben az orosz oligarchákkal szembeni szankciók közeljövőben várható kiterjesztésének mintegy főpróbájaként befagyasztották a szuverén kazah alap amerikai aktívumait.
A Trumppal folytatott beszélgetés egyes tételei visszaköszöntek a kazah elnök ENSZ-ben elmondott beszédében is. Nazarbajev a világban zajló negyedik ipari forradalom aktuális kérdéseinek boncolgatása mellett már néhány nappal ezelőtt elmondott szokásos éves üzenetében is kitért a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására, valamint a terrorizmus elleni harc fontosságára és hatékonyabbá tételére, a szélsőségek visszaszorítására. Kazahsztán a BT soros elnökeként kamatoztathatja tapasztalatát a béketeremtésben, ambiciózus fellépése a zöld technológiák elterjesztésében, a humanitárius kérdések megoldásában pedig segíthet a világ előtt álló kihívások napirenden tartásában.
