A szíriai rendezésről folyó tárgyalások után Kazahsztán teret adna a koreai feszültség megoldásáról folyó megbeszéléseknek is. Erről Nurszultan Nazarbajev beszélt az ENSZ-ben abból az alkalomból, hogy a közép-ázsiai ország tölti be a Biztonsági Tanács elnöki posztját. Mint a kazah államfő New Yorkban elmondott beszédében kifejtette, javaslata szerint az atomhatalmak szavatolhatnák Észak-Korea biztonságát, amely megfelelő légkört teremthetne ahhoz, hogy Phenjan visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. Nazarbajev azután beszélt a nukleáris fegyverek elterjedésének megállításáról, a világ katonai blokkokra osztásának értelmetlenségéről, hogy ezt megelőzően tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel. A kazah államfő az ENSZ-ben és a kétoldalú tárgyalásokon is aláhúzta, hogy a Korea körüli feszültség megoldását az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti bizalom erősödése segítheti. Mint arról a Tengerinews kazah hírportál beszámolt, Nikki Haley amerikai ENSZ nagykövet a bejelentést úgy értékelte, hogy Kazahsztán felelősségteljes viselkedésével példát mutatott az egész világnak. Ismerve Asztana és Moszkva szoros kapcsolatait, egyáltalán nem kizárt, hogy a bejelentés új lendületet adhat a koreai válság megoldásának felgyorsítására.
Nem adják manapság egymásnak a kilincset a világ vezető politikusai a Fehér Házban. A kazah elnököt azonban csütörtökön befejeződött három napos amerikai látogatásán fogadta Donald Trump. Nurszultan Nazarbajev emellett találkozott az amerikai üzleti körök vezetőivel is. Az amerikai cégek eddig már 50 milliárd dollárt invesztáltak a kazah olajiparba, amelyet a most aláírt újabb húsz szerződés további 7,5 milliárddal told meg. Programja befejező aktusaként, miután Kazahsztán vette át január elsejével a Biztonsági Tanács elnöki tisztét, Nazarbajev beszédet mondott az ENSZ-ben is. Az a tény, hogy az amerikai elnök a közép-ázsiai régióból elsőként találkozott Nazarbajevvel, egyértelműen Kazahsztán minden irányba kiegyensúlyozott külpolitikáját dicséri. A következetes, többvektorú politizálás eredménye az is, hogy Nazarbajevet országa 1991-es függetlenné válása óta idősebb George Bushtól Donald Trumppal bezárólag az Egyesült Államok mindegyik elnöke fogadta. Érdemes tehát tanulni abból, hogy egy 16 milliós ország hogyan ülhet le időről időre a „nagyok” asztalához. A kulcs ehhez mindenek előtt a kiegyensúlyozottság, a stabilitás mellett az aktív, közvetítések sorában megjelenő elkötelezettség a béketeremtés mellett. Ez tette lehetővé azt is, hogy Kazahsztán nemcsak a BT nem állandó tagja, de soros elnöke is lehessen.
