Ramzan Kadirov emberei járőröznek Damaszkuszban és Aleppóban. A duma csecsen képviselői tárgyaltak Líbiában az elrabolt orosz tengerészek kiszabadítása ügyében. A csecsen elnök megengedi magának, hogy nyíltan bírálja Izraelt a jeruzsálemi mecset bezárása miatt. Közben időről időre felbukkan az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Szaúd-Arábiában, az arab tőke pedig megjelenik Csecsenföldön. A líbiai miniszterelnök-helyettes előbb Groznijban teszi tiszteletét, s csak utána utazik Moszkvába. Kadirov látványos magándiplomáciája ellen azonban a Moszkvának nincs kifogása. A Kreml muszlim serpájaként a csecsen elnök mozgása jól illeszkedik az orosz külpolitikai stratégiába. S Kadirov hatékony kijáróként érvényesíti az orosz s nem mellesleg a csecsen érdekeket a muzulmán világban. Segíti ebben a Közel-Kelet minden országában jelen lévő csecsen lobbi mellett muszlim volta, hiszen hittársak között könnyebben megy a beszélgetés. Ezenkívül Kadirov kimondhatja azt is, amit az orosz diplomácia nem.
Szíriában a front két oldalán is harcoltak kaukázusiak. Az egyiken a radikálisok az Iszlám Államot erősítették, míg a másikon csecsen és ingus elitegységeket vetettek be a legforróbb helyeken. De ők szolgálnak katonai rendőrként is a hátországban, ahol legfőbb feladatuk a helyiek szimpátiájának biztosítása. A szíriai háború legkeményebb időszakaiban mintegy félezer csecsen és nagyjából 300 ingus harcolt az orosz hadsereg kötelékében. Az amerikai külpolitikai magazin, a Foreign Policy Putyin titkos fegyvereként emlegette ezeket a brigádokat, amelyeket Moszkva nemcsak katonai képességeik miatt értékelt. Fontos szerepet játszanak a többségében szintén szunnita helyi lakosság megnyerésében, de „előnyük” az is, hogy esetleges haláluk nem kelt nagy felháborodást az orosz társadalomban.
Ahogy ezek az egységek a Kreml előretolt helyőrségeként jó szolgálatot tettek Moszkvának, úgy Kadirov arab kapcsolatain keresztül segíti Csecsenföld felvirágzását s ezzel legfőbb pártfogóját, Putyint. A 80 százalékban az orosz büdzséből élő kaukázusi köztársaság vezetője ugyanis jó közel-keleti nexusa révén főképp az emírségekből érkező befektetésekkel tehermentesíti Moszkvát. Arab pénzből jelenleg egy szálloda és az egyetem épül, de szó van a kisvállalkozások támogatásáról is. Azt persze Kadirov is jól tudja, hogy a sejkek jótékony érdeklődése persze Csecsenföldön keresztül Putyinnak is szól.
