Orosz oligarchák és csinovnyikok az amerikai „fekete listán”

Vajnótól Medvegyeven át Abramovicsig 210 nevet tartalmaz a Washington szankcióitól fenyegetett oroszok listája.

Mint a lista összeállítói felhívják a figyelmet, ezt a 210 személyt egyelőre nem érintik a tiltó rendelkezések, így számláik befagyasztása vagy az amerikai beutazási vízum megtagadása. A kongresszus azonban minden bizonnyal e névsorból választja majd ki azokat, akikre kiterjednek majd a korábbi korlátozások, s nincs kizárva az sem, hogy az Egyesült Államok kizárja az orosz bankokat a SWIFT-rendszerből.

A most közzétett lista összeállítása meglehetősen formálisnak tűnik. Ahelyett, hogy a hatalom belső köreinek hálózatára, a törvénytelenül meggazdagodottakra, a meghirdetett szándék szerint \"Putyin barátainak\" megnevezésére koncentrálna, lényegében nem más, mint a Kreml és a kormány telefonkönyvének és a Forbes leggazdagabb oroszokról összeállított listájának vegyítése. Az állítólag az utolsó pillanatban egy befolyásos személy által felduzzasztott névsorba automatikusan rákerültek a vezető politikusok, tisztviselők és a hatalomhoz közel álló üzletemberek. Meglepetés senkit sem érhetett, hiszen a listáról hónapok óta keringenek pletykák.

Az üzleti szférából többen próbálkoztak lobbizni Washingtonban, hogy ne kerüljenek rá az imázst mindenképpen rontó „fekete listára”. Mások igyekeztek kivonni aktívumaikat a veszélyes zónákból. Már csak azért is, mert néhány milliárdos előtt a közeljövőben bezárul majd New York, London vagy Monaco.

A duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin azonnal reagált a jelentésre. Mint közleményében fogalmazott, Amerika a szankciók tervezett kiterjesztésével ismét be kíván avatkozni az orosz belpolitikába, s egyszerű embereket tesz a Fehér Ház ambícióinak túszává. Vologyin felhívta a figyelmet arra is, hogy a szankciók milyen károkat okoznak az európai üzleti szférának. A Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov egyértelmű jelzésként, barátságtalan lépésként értékelte az orosz üzletemberek listázását, amellyel szerinte az Egyesült Államok lényegében az egész orosz elitet ellenségeként kezeli. Moszkva ennek ellenére nem tesz most ellenlépéseket, s visszafogottan fogalmazva Putyin is óvott attól, hogy lerombolják a kétoldalú kapcsolatok maradékát.   

A szankciók fő célja Európa leválasztása Oroszországról, a nyugati tőke elijesztése a pragmatikus együttműködéstől. Elemzők úgy látják, hogy a korlátozások kiterjesztésével Washington még tovább megy, s a választások előtt megpróbál éket verni a hatalom és az elit közé, igyekszik leválasztani az oligarchákat Putyinról. Az orosz üzleti szférát igyekszik választás elé állítani: vagy lojális marad a hatalomhoz, s akkor elveszíti a hozzáférést a globális pénzforrásokhoz, vagy megőrzi e lehetőségeket, ám így kiesik a Kreml kegyeiből. Kínos dilemma, s a biznisz egyébként sem szereti, ha választásra kényszerítik, még kevésbe, ha a reflektorfénybe kerül. S bár Moszkvát érezhetően idegesíti a nyomás fokozása, ez a megosztási kísérlet rövid távon semmiképpen sem kecsegtet sikerrel, sőt a lista kiterjesztése az egész elitre csak segíthet a Kremlnek az oligarchák \"nemzetivé\" tételében.