Túljutott a válságon és növekszik az orosz gazdaság

Külföldi szakértők is elismerik a szankciókkal sújtott gazdaság eredményeit, ottani közgazdászok azonban még több reformot sürgetnek.

Stier Gábor
2018. 01. 02. 18:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyorsabban fog növekedni az orosz, mint a világgazdaság. Ezt Vlagyimir Putyin ígérte az év végén a hatalom pártja, az Egységes Oroszország kongresszusán felszólalva. Az elnök arról is beszélt, hogy a nagy orosz cégeknek a globális versenyben is helyt kell állniuk, míg a kis- és középvállalkozásokat meg kell erősíteni. Tény, hogy Putyinnak nem nagyon van más választása, mint a fenti célokat teljesíteni. Ellenkező esetben ugyanis lassan már két évtizedes országlásának legfőbb eredménye, a szociális stabilitás is veszélybe kerülhet. Arról nem is beszélve, hogy Putyin egy, a megnövekedett globális politikai ambícióknak megfelelő hátteret nyújtó, modernizációs pályára állított, erős országot kíván utódjának átadni.

A 2017-es esztendő némi optimizmussal tölthetett el mindenkit, hiszen a korábban zsugorodó gazdaság ha nem is szárnyalt, de végre növekedni kezdett. Mindennél többet elárul, hogy a The New York Times amerikai napilap aggodalmaskodva konstatálta, hogy az orosz gazdaság a szankciók ellenére ismét bővül. Mint a lap moszkvai irodáját vezető Andrew Kramer fogalmaz, a márciusi választásoknak Putyin az infláció 2,5 százalékosra csökkenésével, a valutatartalékok feltöltésével és egy, a recesszióból kilábaló, növekedésnek induló gazdasággal vághat neki.

A tavalyi év utolsó napjaiban Anton Sziluanov pénzügyminiszter a bruttó hazai termék (GDP) 1,8-2 százalékos növekedését jelezte, míg a gazdaságért felelős Makszim Oreskin a reálbérek 4-5 százalékos emelkedésére hívta fel a figyelmet. Ezt a 2017 folyamán 42-ről 53 dollárra nőtt hordónkénti olajáron és nem utolsósorban a növekvő hazai fogyasztáson alapuló trendet erősítette meg a Bank of Amerika Merrill Lynch Oroszországgal foglalkozó elemzője, Vlagyimir Oszakovszkij is; mint más közgazdászokkal egyetemben megjegyezte, mindez immár lehetőséget ad az egyre elkerülhetetlenebb reformok felgyorsítására. Az orosz elemzők ennél pesszimistábbak, s azt emelik ki, hogy a tavalyi év első felének kétségkívül látványos fellendülése után a második fél év már inkább a stagnálás jeleit mutatta. Tény, hogy a második negyedévben még 2,5 százalékos bővülés a harmadikra 1,8 százalékra esett vissza, s az év utolsó hónapjai sem javítottak a helyzeten. Novemberben az ipari termelés 3,6, a feldolgozóipar 4,7, – éves viszonylatban 0,1 – százalékkal zsugorodott. A további kilátásokat is befolyásolják a gazdaságnak az élénkülés ellenére is meglévő szerkezeti problémái. Árulkodó például, hogy 2014 óta a mezőgazdaság 10 százalékos növekedése mellett csak a kitermelés, a bányászat (5,6 százalék), a külföldre irányuló teherforgalom (7,3 százalék) és a kereskedelem (2,6 százalék) bővült.

Az orosz gazdaság kezd egyenesbe kerülni, abszolút számaiban elérte a 2014 előtti szintet, s ez egy több éve szankciókkal sújtott ország esetében elismerésre méltó eredmény. Mindezt az ismert francia közgazdász, a több mint harminc ország gazdasági stratégiájának kidolgozásában szerepet vállaló Ludovic Subran állapította meg egy moszkvai előadásában. A francia kormányfő tanácsadója rámutatott arra is, hogy a további növekedés tempóját külső és belső okok egyaránt behatárolják. A belső problémák közül az ásványkincsek exportjára alapozó egészségtelen gazdaságszerkezetet, valamint az üzleti környezet javulásának elmaradását emelte ki. Úgy véli, a szankciók rákényszerítették Oroszországot belső tartalékainak hatékonyabb kiaknázására, ám az import ilyetén kiváltásának stratégiája kimerülni látszik. Ez minden zárt rendszer sajátja, így a jelenleginél dinamikusabb növekedés nehezen képzelhető el külső források, mindenekelőtt az exportlehetőségek növekedése és az innováció importja nélkül. Subran szerint az orosz gazdasági rendszer megmutatta, hogy ellenálló a válságokkal szemben, emellett a befektetéseket is egyre romló hatékonysággal fogják vissza a szankciók. Mindez – kiegészülve a belső erőforrásokkal – előreláthatólag 2018-ban is két százalék körüli növekedést eredményez. A lendületesebb bővüléshez azonban a külső körülmények megváltozása mellett az átfogó gazdasági reformok felgyorsítása, a modernizációs stratégia kidolgozása is szükséges.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.