Győzött a józan ész? Vagy inkább a gyávaság? Netán a finoman szólva sem demokratikus úton megszerzett hatalom megtartása felülírt mindent? Nem tudjuk, annyi azonban az akkori ukrán védelmi miniszternek a Kijevben az exállamfő távollétében folyó Janukovics-perben a minap tett vallomásából kiderült: míg ő 2014 márciusában kész lett volna háborút kezdeni a Krímért, addig a Védelmi és Nemzetbiztonsági Tanács úgy döntött, hogy ellenállás nélkül ki kell vonni a csapatokat a félszigetről. Ihor Tenyuh admirálisnak a vizsgálati szakaszban tett, a bíróság előtt eskü alatt megerősített vallomásának részleteit védője tette közzé.
Az admirális a 2014. február 22-ére virradó éjjel lezajlott hatalomátvétel után, február 27-e és március 25-e között töltötte be a védelmi miniszteri posztot. Ez idő alatt vesztette el Ukrajna a Krímet, zajlott az elszakadásról döntő referendum, amelynek következtében a félsziget Oroszországhoz csatlakozott. Eközben az ukrán hadsereg egységei katonai blokád alatt álltak. A hónap végén a személyi állomány elhagyhatta a félszigetet, s kivonták a technika egy részét is. Ukrán adatok szerint ekkor 4 ezren döntöttek a távozás mellett, 11 ezren maradtak, s többségük az orosz hadsereg kötelékeiben szolgált tovább.
Tenyuh arról számolt be, hogy a Védelmi és Nemzetbiztonsági Tanács március 23-án tartott ülésén keményen fellépve azt javasolta, hogy az ukrán hadsereg vonuljon be a Krímbe. Erre az elnöki adminisztráció vezetője Szerhij Pasinszkij annyit jegyzett meg, hogy a miniszter álláspontja világos, háborút akar, de meg kell hallgatni másokat is. Mint az az admirális vallomásából kiderül, utána a jelenlegi miniszter, akkor a Nemzeti Gárdát vezető Sztepan Poltorak szólalt fel, s azt javasolta, hogy büszkén felemelt zászlókkal, de vonják ki az ukrán egységeket a Krímből.
Poltorak visszautasította a szerinte megfélemlített Tenyuh kijelentését, megjegyezve, hogy akkor ő még nem volt tagja a tanácsnak. Azt nem cáfolta, hogy részt vett az ülésen, ám – mint a presztízsére láthatóan ügyelve fogalmazott – nem lehetett hatással a döntésre.
A volt védelmi miniszter emlékeztetett a tanács egy másik ülésére is, amelyen szavai szerint a volt kormányfő Julija Timosenko és az akkori miniszterelnök Arszenyij Jacenyuk is elvetette azt a gondolatot, hogy az ukrán hadsereg megvédje a Krímet. Timosenko – Tenyuh szavai szerint – azzal érvelt, hogy a miniszter nem érti az egész helyzetet, egy ilyen lépés provokálná Oroszországot, és nemcsak a Krímet, hanem egész Ukrajnát kell nézni. Az admirális vallomását a tanács 2014. február 28-ai ülésének még tavaly nyilvánosságra hozott jegyzőkönyve is megerősíti, amely szerint Timosenko mindenkit óvott attól, hogy elkövessék az egykori grúz elnök Miheil Szaakasvili által 2008 augusztusában elkövetett hibát. „Putyin a grúziai forgatókönyvet ismételné meg, és csak arra vár, hogy erre alapot adjunk neki. Emlékezzenek csak arra, amikor Szaakasvili felült a provokációnak, és vesztett. Nem szabad, hogy mi is elkövessük ezt a hibát. Egyetlen tank sem jöhet ki a kaszárnyákból, egyetlen katona sem foghat fegyvert, ha jót akarunk. Szó sem lehet semmiféle mozgósításról!” – érvelt Julija Timosenko.
Tyenyjuk javaslatát elvetették, a miniszter pedig beadta lemondását. A Krímben az ukrán egységek semmilyen ellenállást nem tanúsítottak, az országban nem vezettek be hadiállapotot. Ukrajnában pedig azóta is folyik a vita arról, hogy meg kellett volna védeni erővel a Krímet, avagy jól döntöttek az ország a hatalmat akkor kezükbe kaparintó vezetői.
