Eddig igencsak lagymatag az orosz elnökválasztási kampány. Jelöltségének bejelentését követően Vlagyimir Putyin megkezdte az országjárást, az utóbbi időben azonban egyszerűen eltűnt. A sajtó azóta is azt találgatja, beteg-e, a külpolitikai problémákra koncentrál, vagy csak unja már az egészet. Az is igaz, hogy semmi nem készteti nagyobb aktivitásra, ellenfelei ugyanis magukkal és a saját kis táborukkal vannak elfoglalva. A kommunisták jelöltje, Pavel Grugyinyin még mindig nem igazolta hitelt érdemlően a központi választási bizottságnak, hogy bezárta két ausztriai és két svájci bankszámláját, Kszenyija Szobcsak és Grigorij Javlinszkij pedig a maroknyi liberális tábor vezetéséért versenyez. Jellemző, hogy az első választási rádióvitán egyetlen elnökjelölt, a szereplésre mindig kapható Vlagyimir Zsirinovszkij jelent meg, a többi három meghívott megbízottat küldött maga helyett. Ha pedig elmentek a vitára, az csupán arról maradt emlékezetes, hogy Szobcsak nyakon öntötte egy pohár vízzel Zsirinovszkijt.
A téli álomnak azonban vége. Csütörtökön a dumában Putyin felolvassa szokásos elnöki üzenetét, amelytől az elemzők és a választók is valamiféle program kirajzolódását várják. Hat évvel ezelőtt és 2014-ben ilyenkor ugyanis már ismert volt Putyin választási programja. Az üzenetnek egyébként még tavaly decemberben kellett volna elhangzania, ám folyamatosan halogatták, az utóbbi hetekben pedig már a májusi dátum is előkerült. Most azt találgatja mindenki, hogy milyen jövőképet vázol Putyin. A fő kérdés ugyanis most ez.
A Kremlhez közel álló forrásokból származó információink szerint az elnök az eredmények ismertetése mellett mindenekelőtt a gazdaságra koncentrál, és már körvonalazódnak a következő hat évnek a választások után, májusban ukázok formájában megjelenő súlypontjai. Forrásaink szerint Putyin kibontja, hogy milyen szektorokra támaszkodva akarja elérni a már emlegetett „nagy ugrást a jövőbe”. A fejlődés és a modernizáció elsősorban az energetikai szférától – s ez alatt nem csak a nyersanyagokat kell érteni –, az űrtechnológiától és a gazdaság digitalizálásától várható. Ehhez jön még a hadiipar, amely hagyományosan egyszerre serkentheti az ipari növekedést és a technológiai megújulást. E szektor fejlődésének azonban nemcsak katonai téren, hanem a polgári életben is meg kell mutatkoznia. Kitüntetett szerepet szán a Kreml a negyedik ipari forradalom, a digitalizáció, a robotizáció, a technológiai megújulás felgyorsításában az olyan cégeknek is, mint például a Roszatom. Forrásaink felhívják a figyelmet arra is, hogy Putyin gondolkodásában kiemelt helyet foglal el a stabilitás, mint a fejlődés előfeltétele. Éppen ezért várhatóan a 2012-es, a szociális igazságosságot központi kérdésként kezelő ukázokhoz hasonlóan most is komoly figyelem irányul majd a szociális szférára. Az ígéretekkel azonban Putyin csak csínján bánhat, mivel nagyon jól tudja, hogy Oroszország modernizációs pályára állítása csak úgy lehetséges, ha a következő hat évben nem riad vissza a fájdalmas intézkedésektől sem. Kérdés, hogy az eddigi fontolva haladást a versenyképesség növelése érdekében felváltja-e egy bátrabb politizálás.
