Alig telt el azonban öt év, az emberek még meg sem szokhatták igazán az új időszámítást, újabb radikális változás történt: 1923-ban a jakobinusok mintájára forradalmi naptárt vezettek be. Az időt a forradalomtól számították, a forradalommal kezdődött, a hetek ötnaposak voltak, egy, mindenkinek máskorra eső pihenőnappal, egy hónap pedig hat hétből állt. A cél ezzel a megszakítás nélküli termelési hét megteremtése mellett a társadalom atomizálása, teljes ellenőrzés alá vétele, valamint az Úr napja, a vasárnap elvételével az egyház további háttérbe szorítása volt. Ezen a renden 1931-ben módosítottak, hiszen pihenőnapokra szükség volt, tehát hatnaposak lettek a hetek, és öt hétből állt egy hónap. Mindez 1940-ig tartott, amikor Sztálin elismerte a naptárreform kudarcát, és visszatért a mindenütt szokásos Gergely-naptárhoz.
Száz éve ugrották át az oroszok Caesar felesleges napjait
A fiatal Szovjet-Oroszország jelentős fáziskéséssel tért át a világszerte elfogadott Gergely-naptár használatára.
2018. 02. 14. 10:11
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!