Átfogó szociális csomagot terjesztett elő a kazah elnök. A döntés értelmében egyebek mellett a fejlett országok szintjén, 7 százalék alatt szabják meg a jelzáloghitelek kamatait, csökkentik a jövedelemadót, minden eddiginél több felsőoktatási ösztöndíjat létesítenek, kiszélesítik a mikrohitelezést. Nem tartozik közvetlenül a szociális szférához, ám minden településre be akarják vezetni a földgázt. Ezzel nemcsak a lakosság életminősége javul, de környezetvédelmi szempontból is előnyös. Nurszultan Nazarbajev a közép-ázsiai országot szociális paradicsommá alakítaná, nagy kérdés azonban, hogy mekkora ennek a realitása.
A csomag középpontjában a lakáskérdés áll. Bulgakov szavaival ugyanis az nem csupán a moszkvaiakat rontotta el, de megkeserítheti a kazah városok lakóinak mindennapjait is. A nyugati világ felől nézve irigylésre méltóan alakuló demográfiai mutatók nyomán ugyanis egyre több lakásra van szükség. Az építőipar készen áll a kihívásra, amit bizonyít, hogy Kazahsztánban tavaly rekordnak számító 11 millió négyzetméternyi lakóingatlant építettek, s az idei tervek további növekedést irányoznak elő.
A legnagyobb problémát azonban a 14-16 százalékos kamatra szóló lakáshitelek jelentik, amely sok család lehetőségeit meghaladja. Ezért a kazah elnök javaslatára a lakáshitelek kamatát 7 százalékra csökkentik, a futamidőt pedig 25 évre terjesztik ki. Ennek bonyolítására az állam külön céget hoz létre. A logika egyszerű: az elképzelések szerint a program élénkíti a bankszektort, az építőipart, és a hozzá kapcsolódó szektorokat is, így új munkahelyeket teremt.
A munkavállalókat leginkább az adók mérséklése érinti. A havi 200 dollárnál kevesebbet keresők befizetési kötelezettsége például a tizedére csökken. A többi dolgozó progresszív skála szerint adózik.
A csomag harmadik nagy köre az oktatás hozzáférhetővé válását és a diákok életkörülményeinek a javítását szolgálja. Az eddigi 54 ezer ösztöndíjat az állam további 20 ezerrel fejeli meg, s ezek több mint fele már a negyedik ipari forradalomra készülve tudatosan a reálszférát érinti.
Fontos faktora a reformnak, hogy a háztartásokat a gázalapú fűtésre állítanák át. Ennek érdekében új vezeték épül. A terv egyértelműen javítja az életminőséget, a környezetvédelmi hatását pedig jól érzékelteti, hogy csupán a fővárosban hatodára csökken majd a káros anyagok kibocsátása.
A reformok eredményeiről még korai lenne beszélni, a kazah sajtó azonban a csomagot Franklin D. Roosevelt amerikai elnök 1933 és 1939 közötti New Dealjéhez hasonlítja. Mint ismert, az 1932-es választási hadjárat során Roosevelt új irányvonalat ígért választóinak. A nagy gazdasági világválságból való kilábalást a gazdasági folyamatokba való állami beavatkozással akarta elérni. Mint arra a sajtó emlékeztet, a modern Amerika alapjait akkor, a múlt század 30-as éveiben rakták le. Hozzáteszik azonban azt is, hogy a kazahok nem akarnak nyolc évtizedet várni a reform gyümölcseinek beérésére. Mit lehet erre mondani? Asztanában aztán mernek nagyot álmodni
