A közös étkezésektől is egészségesebbé válhatunk

Az étkezés a mindennapi élet szerves része, legyen az egy hétköznapi közös családi vacsora vagy éppen egy ünnepi szertartás. Az evés megjelenik társadalmi és kulturális szinten a munkavacsorától kezdve a tájegységek tradicionális fogásain át a barátokkal közös ételkészítésig. Vajon tényleg egyre általánosabb lesz, hogy a jövőben számítógépek, telefonok és televíziók társaságában egyedül étkezünk vagy megmaradhat közösségi élménynek ez az idő?

Vajon tényleg egyre elfogadottabbá válik, hogy a jövőben számítógépek, telefonok és televíziók társaságában étkezünk egyedül? A válasz nem egyértelmű, két irányban is látszik elmozdulás. A magányos étkezők trendjét támasztja alá az OpenTable statisztikája, amelyből kiderül: az egyéni étkezés New Yorkban 2014 és 2018 között nyolcvan százalékkal nőtt. De talán a legfurcsább megoldás Japánból származik: itt sorra nyitnak a kifejezetten egyéni étkezésre szakosodott éttermek, amelyekben fekete függönnyel takart fülkékbe viszik ki, pontosabban tolják be az ételt, és az üzemeltetők arra törekednek, hogy a lehető legkevesebb emberi kapcsolat legyen a megrendeléstől a fogyasztáson át a fizetésig.

Ezzel szemben a közösségi étkezés élményét nyújtja például az Open Seat nevű program, amelyet Virginia államban 29 étterem részvételével dolgoztak ki. Lényege, hogy az asztalt foglaló vendégek hozzájárulnak, hogy mások is leülhessenek melléjük, cserébe ingyen kapnak egy előételt az étteremtől.

A dél-afrikai Food Jams projekt résztvevői pedig nemcsak együtt étkeznek, de együtt is készítik el az ételeket a kapott alapanyagokból. Ebben az esetben a közös sütés-főzés élménye hozza össze a társaságot a konyhában.

Miért jobb együtt?

Milyen hatással van napjainkra az evéssel együtt töltött idő? A személyes kapcsolatokban többek közt alapvető érzelmek megnyilvánulásában játszik szerepet, amelyekre anyanyelvünkben számos példát találunk: nem sok sót esznek meg együtt, akik egymással haragban vannak, míg egy tálból cseresznyéznek, akik jól megértik egymást; ha a házasság megszakad, akkor a felek elválnak ágytól, asztaltól, míg amikor összekötik az életüket, akkor egy kenyéren élnek.

Bebizonyosodott, hogy ha a család rendszeresen együtt étkezik, az a fiatalok egészségesebb táplálkozásával jár: gyakoribb a gyermekek tejtermék-, gyümölcs- és zöldségfogyasztása, több a rost-, kalcium-, vas- és vitaminbevitelük. Emellett jobban kerülik az olajban sült ételeket és a cukros üdítőket. Ennek hátterében többféle tényező húzódik meg, például a szülői magatartás, az egészséges táplálékok kínálása, a megfelelő táplálkozásról való családi beszélgetések, a közös ételkészítések. Ezért a szülői példamutatásnak nagy szerepe van abban, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék az egészséges ételeket.

A reggelizés például a kiegyensúlyozott étrend részeként nem csupán a megfelelő testtömegkontrollt és az iskolai teljesítményt segíti, de lehetőséget ad a gyermekeknek arra is, hogy a közös étkezés alkalmával elsajátítsák a megfelelő családi mintát, nem szólva annak összetartó erejéről.

A kutatások szerint ráadásul a családi étkezéssel egybekötött együttlétek nemcsak a gyermekek egészséges magatartását befolyásolják, de több gyümölcs- és zöldségfogyasztás figyelhető meg a szülők körében is, valamint az apák kevesebb gyorsételt esznek, az anyák pedig kevésbé hajlamosak fogyókúrázásra, és ritkábban lesznek falási rohamaik – összegezte a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.