A gumikopás miatt több millió tonna műanyag kerül a környezetbe

Több tonnányi mikroműanyagot sodor a szél az óceánokba egészen az Antarktiszig. A számítások szerint évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a szárazföldi közlekedésből a vizekbe.

Forrás: pexels.com

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit.

Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka.

Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.

A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát a Nature című lap szerint. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.

Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték az első modellszámítást a szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről.

Eszerint mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt. Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével.

Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncskopásból, további 16 ezer tonna a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.

- Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le – mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég.

Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint.

A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.