A rágó nem passzol a karanténhoz, de út közben kihagyhatatlan

A rágó a kasszánál jut eszünkbe, házon kívül fogyasztjuk, így a járvány nem tett jót a piacnak.

Út közben, a munkahelyen és az iskolában rágózunk a legtöbbet, ezért a koronavírus káros hatásai a rágó piacát sem kerülték el – hívta fel a figyelmet a Magyar Édességgyártók Szövetsége. Ennek oka, hogy a rágógumi-fogyasztás legalább hatvan százaléka házon kívül történik, ráadásul sokaknak a sorban állás közben a kasszák mellett kirakott termékek látványa juttatja eszébe a rágózást. Így mind a sok otthonmaradás, mind pedig az online vásárlás előretörése kedvezőtlenül hatott az édesipari termékre.

Egészségesebb rágózás

Az innováció a rágógumi piacán sem marad el:

a legújabb termékfejlesztések a különböző ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, egyéb táplálékkiegészítőkkel dúsított rágók megjelenéséhez vezetnek.

Ezek nemcsak a rágózás élvezetét adják, de egészségesek és finomak is. Ebből a szempontból például a cukormentes rágók mindig is az édesipar kifejezetten egészséges termékcsoportját alkották, hiszen a rágás javítja a szájhigiénét, erősíti a fogakat, a rágóizmokat, és számos esetben relaxál is.

A magyar rágó ötven éve

Régészeti leletek bizonyítják, hogy az emberiség már legalább ötezer éve rágózik. A mai Finnország területén találták az eddigi legrégebbi emléket, a nyírfakéregből készült, fognyomokat tartalmazó kátránydarabot.

A magyar rágógyártás első teljes évtizede 1970-ben zárult le, amikor a Csemege Édesipari Vállalatnál már francia gépek ontották a korábban kapitalista elhajlással és az amerikai imperializmussal összefüggésbe hozott terméket, amelyből sosem volt elég, mert a hazai igények kielégítése mellett az egész világra exportáltuk. Itthon 1970-ig csak időnként importált szállítmányokból, nyugati utazásból hazatértektől vagy külföldi rokonoktól lehetett rágóhoz jutni.

A rágó a szocializmus keményebb időszakában a kapitalista, imperialista elhajláshoz társult. A rágózás kifejezhette, hogy nem tetszik a rendszer.

Ezt követően jött az enyhülés, az emberek pedig imádták a rágót. Csakhogy az import drága volt, és csak szűkösen rendelkezésre álló valutával kellet fizetni, ugyanakkor az igény óriásira nőtt. Végül a Budapesti Édesipari Vállalat budafoki úti Csemege Édesipari Gyára kezdte meg a termelést 1968-ban vásárolt, golyórágót formázó francia gépsorokon, amelyek 1969-ben elindultak, s 1970 már a magyar rágógyártás első teljes éve volt.

Bejárta a világot a golyórágó

A magyar golyórágó-termelés hatalmas része exportra ment – lényegében az egész világot elláttuk golyórágóval, exportáltunk az amerikai kontinensre, Ausztráliába, Nyugat-Európába, Ázsiába. Ezért itthon időnként hiánycikké vált a rágó a boltokban. A későbbiekben fellépő munkaerőhiány miatt a gyártás Bács-Kiskun megyébe költözött. Később megjelentek a kereskedelemben a legnagyobb cégektől importált klasszikus, amerikai stílusú drazsé- és laprágók.

Jelenleg Magyarországon három cég uralja a piacot. A Budapesti Édesipari Vállalat egykori üzemének utódja, a magyar tulajdonban álló szabadszállási Chocco Garden, amely itthon gyárt mind belföldre, mind pedig exportra, valamint a klasszikus Wrigley márkát birtokló MARS, továbbá a Halls és Trident brandeket is jegyző Mondelez.