Zsolt 35 éves menedzser egy nagy multicégnél. Sokat dolgozik, azt mondja, hogy az utóbbi időben alvászavarai is voltak, de ami ijesztően hatott rá, az az, hogy egyre gyakrabban felejtette el, hová tette a kulcsait, vagy ha nem írta fel, nem ment el a találkozóira. Zsoltot egy eset különösen megviselte, ezért fordult orvoshoz: este időben lefeküdt aludni, később felhívta telefonon egy üzleti partnere, akivel elbeszélgetett, ígért is bizonyos dolgokat, és reggel a telefonja híváslistájából derült ki számára, hogy beszéltek. A beszélgetésre alig emlékezett, annak tartalmát nem tudta felidézni. Hiába erőlködött, csak pici emlékfoszlányai voltak.
Nem látszik, hogy baj van
– Ez emlékezetkiesés – mondja dr. Valikovics Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház neurológiai osztályának vezető főorvosa. – Általában rövid távra szól, és szerencsére átmeneti. Van, aki néhány percre vagy néhány órára, de akár néhány napra is elveszti az emlékezőképességét. Ennek oka az emlékezőközpontot ellátó hátsó agyi érrendszer betegsége, vérellátási zavar.
Ha ezt egy vérrög okozza, és a vérrög feloldódik, akkor ez elmúlik minden kezelés nélkül, vagy ha nem is múlik el teljesen, az agyi összekötő érhálózat pótolja a hiányzó agyi keringést, és az emlékezetkiesés megszűnik. Sajnos az emlékezetkiesés időpontjában történtekre a későbbiekben sem fog emlékezni. Törlődnek az emlékek, illetve „foltosan” vissza-visszajön egy emlékkép, de nem a teljes. A beteg sokszor úgy viselkedik, úgy kommunikál, hogy a kívülálló nem veszi észre rajta, hogy gond van.
Az epilepsziának is van hasonló tünete. De az nem emlékezetkiesés, hanem tudatkiesés. Ez utóbbinál nem kommunikál a páciens, és később sem emlékszik semmire. Az emlékezetkiesésnél kommunikálhat, csak ő nem fog rá emlékezni.
– Bármilyen súlyosnak, rémisztőnek tűnhet magának az érintettnek és a hozzátartozóknak, nem olyan nagy általában a baj – fűzi hozzá a főorvos. – Ha a keringés helyreáll, lehet, hogy soha többé nem fordul elő.
