Amikor nem emlékszünk arra, hogy nem emlékszünk

Van, aki néhány percre vagy néhány órára, de akár néhány napra is elveszti az emlékezőképességét.

Zsolt 35 éves menedzser egy nagy multicégnél. Sokat dolgozik, azt mondja, hogy az utóbbi időben alvászavarai is voltak, de ami ijesztően hatott rá, az az, hogy egyre gyakrabban felejtette el, hová tette a kulcsait, vagy ha nem írta fel, nem ment el a találkozóira. Zsoltot egy eset különösen megviselte, ezért fordult orvoshoz: este időben lefeküdt aludni, később felhívta telefonon egy üzleti partnere, akivel elbeszélgetett, ígért is bizonyos dolgokat, és reggel a telefonja híváslistájából derült ki számára, hogy beszéltek. A beszélgetésre alig emlékezett, annak tartalmát nem tudta felidézni. Hiába erőlködött, csak pici emlékfoszlányai voltak.

Nem látszik, hogy baj van

– Ez emlékezetkiesés – mondja dr. Valikovics Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház neurológiai osztályának vezető főorvosa. – Általában rövid távra szól, és szerencsére átmeneti. Van, aki néhány percre vagy néhány órára, de akár néhány napra is elveszti az emlékezőképességét. Ennek oka az emlékezőközpontot ellátó hátsó agyi érrendszer betegsége, vérellátási zavar.

Ha ezt egy vérrög okozza, és a vérrög feloldódik, akkor ez elmúlik minden kezelés nélkül, vagy ha nem is múlik el teljesen, az agyi összekötő érhálózat pótolja a hiányzó agyi keringést, és az emlékezetkiesés megszűnik. Sajnos az emlékezetkiesés időpontjában történtekre a későbbiekben sem fog emlékezni. Törlődnek az emlékek, illetve „foltosan” vissza-visszajön egy emlékkép, de nem a teljes. A beteg sokszor úgy viselkedik, úgy kommunikál, hogy a kívülálló nem veszi észre rajta, hogy gond van.

Az epilepsziának is van hasonló tünete. De az nem emlékezetkiesés, hanem tudatkiesés. Ez utóbbinál nem kommunikál a páciens, és később sem emlékszik semmire. Az emlékezetkiesésnél kommunikálhat, csak ő nem fog rá emlékezni.

– Bármilyen súlyosnak, rémisztőnek tűnhet magának az érintettnek és a hozzátartozóknak, nem olyan nagy általában a baj – fűzi hozzá a főorvos. – Ha a keringés helyreáll, lehet, hogy soha többé nem fordul elő.

Érvizsgálat

Neurológiai kivizsgálás szükséges, mert ha az erekkel van baj, akkor keringést javító kezeléseket javasolnak. Ha más szervi eltérést észlelnek, annak megfelelően kell a kezelést alkalmazni.

Az előfordulás gyakoriságáról beszélgetünk még Valikovics doktorral, aki azt mondja, havonta mindig van néhány esetük. Volt olyan esetük, amikor egy tanár érettségiztetett, és a kollégái vették észre, hogy valami nincs rendben; bekerült az osztályra, ahol néhány óra múlva visszajött az emlékezete, és a beteg csodálkozott a legjobban, hogy hol van.

Egy vérrög okozhatta az emlékezetkiesését, meséli a főorvos. Ha az agyterületet ellátó erek nem kapnak elég vért, és az összekötő erek hálózata hirtelen nem tud aktiválódni, akkor következik be ilyen eset.

Előfordul azonban, hogy komoly érbetegsége van a páciensnek. Ha az emlékezetkiesés előfordulása gyakori, akkor mindenképpen szükséges a neurológiai vizsgálat. Agyi érszűkület esetében pedig műtét javasolt.

Feledékenység

Kérdés, hogy a feledékenység kevésbé súlyosabb-e, mint az emlékezetkiesés. A feledékenység fokozatosan alakul ki, és sajnos sokszor megmarad az élet végéig. Általában agyi keringés rosszabbodása vagy az agy sorvadása okozza. Egy súlyos formája a demencia, és ez nem csak idősek betegsége, mondja Valikovics Attila. A demencia általában a 65 év felettiek betegsége, de előfordul fiatalabbaknál is. Egészséges táplálkozással, mozgással, stresszmentes életmóddal a feledékenység és az emlékezetkiesés megelőzhető vagy késleltethető.