KIKET VESZÉLYEZTET A VASHIÁNY?
Az előbb felsorolt okokat megismerve könnyen kikövetkeztethető, hogy kiknél és milyen esetekben számolhatunk a vasszint csökkenése miatt kialakuló vashiánnyal.
Nők: a vashiány leginkább a nőkre jellemző. Összességében elmondható, hogy a vashiányos vérszegénységben szenvedők túlnyomó többsége, 75–80 százaléka nő. A nőknek ugyanis több vasra van szükségük, ami részint a nők kisebb testméretével, részint pedig lényegesen kisebb kapacitású vasraktáraival magyarázható.
A menstruációs vasvesztés miatt – 1 ml vérrel 0,5 g vasat veszítünk – a termékeny nők szervezetének vasszükséglete magasabb. A menopauzábanviszont ez a különbség eltűnik a két nem között, hiszen a már nem menstruáló nők raktárvas szintje magasabb lesz.
Terhesség és szoptatás alatt: a terhesség során megnövekszik, a korábbihoz képest több mint másfélszeresére nő a kismama vasszükséglete, hiszen a magzat az anyai szervezetből kapja a fejlődéséhez szükséges vasat. Ezt a megnövekedett vasmennyiséget viszont természetes úton, a táplálékkal nem lehet bevinni a szervezetbe, ezért a vas pótlása ilyenkor mindenképpen szükséges. A vas pótlása nemcsak az anyai szervezet, hanem a magzat fejlődése szempontjából is létfontosságú. A vashiány károsan hat a magzati idegrendszer fejlődésére, de koraszüléssel is járhat, és az alacsony születési súllyal is összefüggésben állhat. Terhesség alatt gyorsan vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ami megnöveli a műtéti, szülési szövődmények kockázatát is. Érdemes már a családalapítás tervezésénél feltölteni a vasraktárakat, és a szoptatás alatt is folytatni a vaspótlást a szülési vérveszteség és az anyatejes táplálás miatt továbbra is fennálló többlet vasszükséglet kompenzálására.
Gyermekek: a vas csecsemő- és kisgyermekkorban az idegek megfelelő fejlődéséhez kell, hiányában kisgyermekkorban beilleszkedési, tanulási és érzelmi zavarok alakulhatnak ki, a későbbiekben pedig írás és számolási problémák jelentkezhetnek
Életmódunk szintén befolyásolhatja szervezetünk vaskészletét:
– A vegánok és vegetáriánusok nehezebben hasznosuló vasat tudnak bevinni a szervezetükbe.
– Egyoldalú táplálkozás is okozhat vashiányt.
– Elhízott, túlsúlyos embereknél is jellemző.
– Az intenzíven sportolók is több vasat igényelnek.
– Bizonyos betegségekben, anyagcsere- és felszívódási-zavarokban, fizikai-kémiai ártalmak, fertőzések vagy egyes gyógyszerek hatására kevésbé tud hasznosulni a vas.
A teljes tájékoztató a vashiány fokozatairól, tüneteiről és kezeléséről ide kattintva olvasható!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!