Aggódnak a horvát biológusok, kihalhat a tenger egyik állata

Ha nem tesznek nagyon gyorsan valamit a megmentésük érdekében, az év végéig teljesen kipusztulhatnak.

Forrás: Pexels

A nagy sonkakagyló, a Földközi-tenger legnagyobb kagylófajának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

Ott, ahol a kórokozó megjelenik, száz százalékos a pusztulás

A horvát Öko Kvarner Egyesület szerint amennyiben nem tesznek nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a nagy sonkakagylók (Pinna nobilis) az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriai-tengerben.

Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz,hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal.

Fotó: Pexels

Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a nagy sonkakagyló először Spanyolország déli partjainál kezdett kipusztulni, miután megtámadta egy kórokozó.

A betegség nagyon gyorsan elterjedt az egész földközi-tengerben.

Horvátországban először tavaly májusban vették észre, hogy a kagylókkal történik valami, de akkor már az egész horvát tengerpartot érintette a fertőzés. Ott, ahol a kórokozó megjelent, a sonkakagylók száz százalékban elpusztultak – mondta.

Csak hideg vízben válik inaktívvá a kórokozó

Zarko Jakovic, a pulai akvárium biológusa jelezte: tavaly mintegy háromszáz egyedet mentettek ki a tengerből és helyezték át őket a pulai akváriumba, ahol a kagylókat megpróbálták ellenőrzés alatt szaporítani, de mindössze harminc maradt meg belőlük.

Fotó: Pexels

Nagy valószínűséggel már fertőzöttek voltak, amikor hozzánk kerültek„- tette hozzá a szakember.

A kórokozó ugyan inaktívvá válik, ha a tenger hőmérséklete 13,5 celsius-fok alá esik, de a kagyló nem képes ilyen körülmények között ívni – magyarázta. Ahogy jelenleg a dolgok állnak, nagyon nehéz lesz megmenteni a sonkakagylókat, és már alig lehet élő példányokat találni – hangsúlyozta. Mint mondta, a sonkakagylók kipusztulásának súlyos következményei lehetnek az ökoszisztémára.

Egy felnőtt nagy sonkakagyló több tíz liter tengervizet szűr meg naponta, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tenger tiszta maradjon. Ez pedig megkönnyíti a napsugarak számára, hogy elérjék a tengerfenék neptunfüves részeit. Továbbá számos kisméretű organizmusnak adnak menedéket és otthont a kagylók – fogalmazott a biológus.

Fotó: Pexels

Igazgyöngy is képződhet a sonkakagyló teknőjében

A nagy sonkakagyló a Földközi-tenger öbleinek nyugalmas homokpadjain él, a sekély víztől egészen 50 méter mélységig.

Az adriai-tengerben a legnagyobb példányok átlagban 30-50 centisek, de 120 centire is megnőhetnek.

A nagy sonkakagyló hegyes végével félig a homokba fúródik, számos bisszuszfonallal rögzíti magát, és táplálékát a vízből szűri ki.Szaporodásmódja más tengeri kagylóéval megegyezik. Olykor a sonkakagylóban is képződik gyöngy. Ez sötét színű, de ritkán tűzpiros is akad közöttük.

Régebben úgynevezett tengeri selymet készítettek belőlük. Szimbiózisban él az ajtónálló rákkal, más néven kagyló-őrrel (Pinnotheres veterum). A Pinna nobilis az 1970-es évektől védett Horvátországban.