Búcsúzunk a befagyott tótól, viszont októberben is nyaralhatunk

Úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás magával hozza az évszakok átrendeződését. Elképzelhető, hogy a közeljövőben nem csak „nyáron nyaralunk” a tónál, hanem szeptemberben és októberben is? A meteorológiai megfigyelések szerint akár ez is előfordulhat. A szélsőségekre azonban biztosan fel kell készülni.

– A klímaváltozás hatásait már nem lehet letagadni. Amikor 15 évvel ezelőtt beszéltem erről, akkor talán még csak a meteorológiai térképeken látszottak a markáns hatások, de ezeket ma már mindannyian látjuk – mondta dr. Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője a Balaton Fejlesztési Tanács online ülésén.

A szakember a Balaton időjárásáról tartott összefoglalót, hiszen az üdülőrégióban nagy figyelmet kell szentelni a vízben tartózkodókra, a rendezvényeken szórakozó tömegekre, vagy a szabadban lévő emberekre. Mindehhez az időjárási előrejelzés és veszélyjelzés nagy segítséget jelent.

– Megváltozott az egész globális légköri cirkuláció – kezdte magyarázatát a meteorológus. – A kiegyenlített kelet-nyugati körforgás helyett az északi pólus és a trópusok között vezérelt rendszer kaotikusan kezd viselkedni, ahogy a pólus hideg magja felszakad. Ez a hatás a Balatonnál is megmutatkozik – folytatta a szakember. Mint mondta, télen például egyre rövidebbek a jeges periódusok. Bár 2017 januárjában 15 éve nem látott, összefüggő jég alakult ki a tavon, valójában az ehhez hasonló jelenségre egyre kisebb az esély. A jeges rendezvények helyett a Balatonnál megjelent a téli vitorlázás, a hajók vízen tárolása pedig egyre gyakrabban lehetővé válik. (Erről itt lehet olvasni.)

Horváth Ákos szerint a Nyugat-Európában jellemző téli, tavaszi viharciklonok gyakorisága megnőtt, és az évszakok tekintetében megfigyelhető egyfajta fáziseltolódás. A tavasz később érkezik, vagy nagyon zaklatottan (pertubáltan), és gyakoriak a komoly fagyok.

– A téli, tavaszi viharciklonok egyre gyakrabban eredményezik a Balaton kilengését, amikor az erős délnyugati vagy éppen az északkeleti szél miatt nagyon komoly vízszintkülönbség alakul ki a Balaton medencéi között. Ezeknek áramlási jelentősége is van, tehát én elképzelhetőnek tartom, hogy az iszaplerakódás hagyományos módját is valamilyen módon befolyásolja – mondta a meteorológus.

– Az ősz nagyon hosszú, sokszor november közepéig, ritkábban november végéig is eltart – hívta fel a figyelmet a szakember, majd később megjegyezte, hogy a szezon egyértelműen az ősz irányába kezd eltolódni az időjárás szempontjából.

És hogy milyen jelenségek bizonyítják még a Balatonnál is tetten érhető klímaváltozást? Az előadás kitért arra is, hogy a klímadinamikai számítások szerint a jövőben várhatóan szárazabb és melegebb nyarakkal nézünk szembe és enyhébbek, valamint nedvesebbek lesznek a telek. A csapadék eloszlására viszont a szélsőség a jellemző.

– A Balaton átlagos vízhőmérséklete a több napsugárzás és a meleg miatt emelkedik, ezzel együtt erősebb lesz a párolgás, vagyis nagyobb lesz a Balaton vízjárása. Ezt egy intenzív szabályozással kell ellensúlyozni – mondta Horváth Ákos, aki hozzátette, hogy a vízbiológiai hatások, az áramlási struktúrák is megváltoznak. A vízhőmérséklet megváltozásával vízminőségi vagy olyan élettani változások jönnek létre, mint az algásodás. Nyáron kevesebb, de hevesebb zivatarok várhatóak, amelyek például villámárvizeket (flash flood-t) okoznak. Ezeknek a zivataroknak, vagy konvektív folyamatoknak nyáron sokkal nagyobb szerep jut, mint gondolnánk. 2018-ban például szabályosan kiszáradt egész Nyugat-Európa, de a Kárpát-medencében lévő gyakori csapadéknak köszönhetően a Balaton vízszintje magas maradt, pedig még a Duna is rendkívül alacsony volt.

Horváth Ákos szerint fel kell készülnünk az időjárási szélsőségekre. Az időjárási veszélyjelzés szerepe a Balaton régiójában a legfontosabb. A problémákra a veszélyjelzéssel kapcsolatos megfelelő meteorológiai infrastruktúra biztosításával kell válaszolni.