Ultraibolya fényben világít a Csurjumov-Geraszimenko üstökös

A Földön tapasztalható sarki fényhez hasonlatosan a napszél az üstökösön is fényt idéz elő.

Salgótarján, 2015. január 14. A több fotóból számítógéppel összeállított felvételen a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös Salgótarján közeléből fotózva 2015. január 13-án este. A január 30-án napközelbe kerülő égitest tiszta égen akár szabad szemmel is látható. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: MTI

Ultraibolya fényben világít a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös.

A Földön tapasztalható sarki fényhez hasonlatosan a napszél az üstökösön is fényt idéz elő – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Anatomy című tudományos lapban bemutatott tanulmányában.

A Napból érkező elektronok az égitestet körülvevő gázzal kölcsönhatásba lépnek, aminek hatására a gáz világít. A tudósok ezt az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziójának adatai alapján tudták bizonyítani.

Mivel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nem rendelkezik olyan mágneses mezővel, mint a Föld, ezért az emberi szem számára láthatatlan, ultraibolya fényű aurorajelenség sokkal szétszórtabb, mint a sarki fény a Földön – közölte hétfőn a Berni Egyetem.

A különös kinézetű üstökös körül akkor jön létre az aurora, amikor a napszélből érkező negatív töltöttségű részecskék elérik. Ezek elszakítják a kométa közelében lévő vízmolekulákat, ennek következtében töltött hidrogén- és oxigénatomok jönnek létre, melyek ezt az energiát UV-fény formájában leadják.

„A Rosetta az első olyan misszió, amely egy üstökös közelében UV-tartományban világító aurorát figyelt meg” – mondta el Matt Taylor, az ESA munkatársa.

Az üstökös körüli ultraibolya-kibocsátást már korábban is felfedezték a csillagászok, akkoriban azonban úgy vélték, hogy fotonok, nem pedig elektronok felelősek a jelenségért.