Álarc mögé bújva, énekelve, táncolva udvarol a ráncos arcú denevér

Bőrredővel fedve pofáját, énekelve, táncolva udvarol a ráncos arcú denevér (Centurio senex) hímje.

Hortobágy, 2018. március 9. Az olasz Roberta Berardi önkéntes segítõ ruháján kapaszkodó denevérekkel a Hortobágyi Madárkórházban, ahol már korábban is gyógyítottak denevéreket, de egyszerre 224 állatka még eddig nem érkezett egyszerre. Egy Hajdúszoboszlón megkezdett épületbontáskor találtak a téli álmot alvó rõt koraidenevérekre (Nyctalus noctula). Kórházba szállításuk után egyenkénti vizsgálaton estek át, a rászorulókat gyógyítani és táplálni kezdték, a többinek alvó helyet alakítottak ki. Ha a tavaszi + 15 Celsius fokos levegõben megjelennek a rovarok, kirepülnek és megkezdik az õsz végéig tartó vadászatukat. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

Bőrredővel fedve pofáját, énekelve, táncolva udvarol a ráncos arcú denevér (Centurio senex) hímje. Ha a kiszemelt nőstény kiválasztja, a párosodás idejére álla alá ereszti a bőrredőt az állat – számolt be megfigyeléseiről a Costa Rica-i Egyetem tudósa, Bernal Rodríguez-Herrera vezette kutatócsoport a PLOS ONE című tudományos lapban.

Hat héten át infravörös- és hangfelvételekkel vizsgálták a különleges denevérfaj viselkedését.

A ráncos arcú denevér ritka, Mexikóban és Dél-Amerika északi részén honos faj. Az állatok gyümölcsökkel táplálkoznak, nevüket szokatlanul gyűrött pofájukról kapták, amely a hímeknél jóval markánsabban szabdalt, mint a nőstényeknél.

A násztánc ideje alatt több hím próbálkozik egy helyen, hogy magára vonja a közeli nőstények figyelmét szárnycsapásaival és hangos füttyeivel. Ha egy nőstény érdeklődést mutat, a hím letolja pofájáról a redőt és lelkes éneklésbe fog.

Az aktus után ismét elfedi pofáját az állredővel. Más esetekben csak ritkán emelik pofájuk elé a maszkot az állatok. Ehhez hüvelykujjukat használják.

Az, hogy riválisaikkal körülvéve napokon át alkonyattól nagyjából éjfélig kitartanak a nőstényekre várva, a hímek számára nagyon kimerítő. Ezzel ugyanis a táplálékkeresésre szánt időnek legalább a felét „elpazarolják” – fejtették ki a szakértők.

Genetikai vizsgálatokkal fedik fel a denevérek „szuperimmunitását”

Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák a kutatók, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat.

Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport tagjai hat denevérfaj, köztük a nagy patkósdenevér, a nílusi repülőkutya és a közönséges denevér genomját szekvenálták (a szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének a meghatározása). A kutatók összevetették a denevérek genetikai rajzát 42 másik emlősével, hogy meghatározzák, hol is helyezkednek el a denevérek az „élet fáján” – írja a BBC hírportálja.

A University College Dublin professzora, Emma Teeling szerint a denevérek egyedi immunrendszerük révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. A repülő emlősök immunválaszának megértése és lemásolása segítheti a különböző vírusok, köztük a SARS–CoV–2 elleni harcot és a hatékony kezelések kidolgozását.

A koronavírusok, köztük a MERS, a SARS és a SARS–CoV–2 eredeti hordozóinak a denevéreket tartják. Ám míg ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségeket okoznak.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.