Az űrszemét eltávolítására létrehozott eszközt is pályára állított a Szojuz

Az űrszemét eltávolítására létrehozott eszközt is pályára állított a hétfőn útnak indult Szojuz űrhajó.

Bajkonur, 2020. október 14. A Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség honlapjáról készített képen fellövik a Szojuz MSZ-17 orosz űrhajót és hordozórakétáját a kazahsztáni Bajkonurban működő orosz űrközpontban 2020. október 14-én. A 64-es expedíció tagjai, Szergej Rizsikov orosz parancsnok, valamint orosz és amerikai kollégái, Szergej Kugy-Szvercskov és Kate Rubins a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra indulnak. MTI/EPA/Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség Fotó: Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség Forrás: MTI/EPA/Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség

Tizenkilenc országból – köztük Magyarországról – 38 műholdat szállított Föld körüli pályára a kazahsztáni Bajkonurból indított Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó.

Köztük van a tokiói székhelyű Astroscale cég két szondája, melyek az űrben keringő szemét eltakarítását fogják demonstrálni. A bemutatót egy brit operációs központból irányítják – írta a BBC.com

Mivel az űrben egyre több hulladék és törmelék kering, egyre nagyobb az igény arra, hogy megoldás szülessen az eltakarításukra.

A Föld körül keringő törmelék mintegy 9000 tonnát tesz ki, nagy veszélyt jelentve a különböző szolgálatokat teljesítő, például az időjárás-előrejelzést és a telekommunikációt biztosító operációs rendszerekre, mivel nagy az összeütközés kockázata.

Az Astroscale útnak indította az úgynevezett Elsa-D (End-of-Life Service by Astroscale demonstration) demonstrációs missziót. Ez két űrszondát jelent: egy 175 kilogrammos „kiszolgálót” és egy 17 kilogrammos „klienst”. Ezek összekapcsolódva utaztak röppályájukra, de a következő hetekben különválnak és megkezdik ismétlődő macska-egér játékukat.

A „játék” lényege a lehetséges hulladék megtalálási és elfogási módszereinek bemutatása és szemléltetése.

A kiszolgáló egység szenzorai segítségével felkutatja a klienst és mágneses dokkolójával elfogja, majd újra elengedi, hogy egy újabb eltérő forgatókönyvet demonstráljon és gyakoroljon. A feladatok egyre összetettebbek, az egyik legbonyolultabb találkozási forgatókönyv során a kliens bukdácsolva mozog.

Végül az összekapcsolódott eszközöket röppályán kívülre irányítják, hogy elégjenek a légkörben.

„A misszióval olyan eseteket szimulálunk, amikor az űrben szabadon utazó hulladékdarabbal találkozunk, azt dokkoljuk és elfogjuk” – mondta az Astroscale műszaki igazgatója, Mike Lindsay. „Ezután annyival lejjebb visszük a hulladékot, hogy belépjen a Föld légkörébe és kikerüljön az űrszondák és más eszközök útjából” – magyarázta.

A Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség honlapjáról készített képen fellövik a Szojuz MSZ-17 orosz űrhajót és hordozórakétáját a kazahsztáni Bajkonurban működő orosz űrközpontban 2020. október 14-én. (A kép illusztráció)
Fotó: MTI/EPA/Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség

A Szojuz-2.1. űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot.

Mivel ilyen sok eszközt három különböző röppályára kellett állítania mintegy 500-550 kilométerrel a Föld felett, a Szojuz utazása mintegy öt órán át tartott.

A Szojuzzal jutott a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja.

Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold

Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, amely az egész Földre kiterjedő gamma-műholdhálózat úttörője lehet – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn.