Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek – állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás.
A régészek jelenleg az olduvai és az acheuleani kőmegmunkálási technológiát tartják a legősibbnek, ezeket számos tanulmányban dokumentálták és vizsgálták.
A Kenti Egyetem tudósai azonban kutatásaik alapján olyan megállapításokra jutottak, amelyek felborítják ezt a kronológiát.
Tanulmányukban kiszélesítik azt az időkeretet is, amelyen belül az emberi technológiai képességek fejlődése zajlott, valamint az ezzel kapcsolatos étrendi és viselkedésbeli változások történtek – ismertette a kutatást a heritagedaily.com régészeti portál.
A kutatócsoportban, amit a Kenti Egyetemről Alastair Key és David Roberts vezetett, és amelyhez a Cseh Tudományos Akadémia Biológiai Központjából Ivan Jaric is csatlakozott, statisztikai modellekkel vizsgálták a kőkorszaki technológiákat.
A modellek szerint az olduvai kőszerszámok 2,617-2,644 millió évvel ezelőtt készültek, 36-63 ezer évvel korábban, mint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján gondolták. Az acheuleani kőszerszámok keletkezését pedig a modellek szerint 55 ezer évvel kell visszatolni: 1,815-1,823 millió évvel ezelőttre.
Az őskőkorszaki eszközkészítés lehetővé tette az olduvai és az acheuleani kultúrákban élő emberek számára, hogy új táplálékokhoz jussanak hozzá, könnyebbé vált a fából készült eszközök elkészítése, illetve az állati tetemek feldolgozása.
A paleolitikum régészetével foglakozó Key, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy kutatásaik lehetővé tették a legpontosabb becslést azzal kapcsolatban, hogy az emberek mikor kezdtek el kőszerszámokat készíteni. Kiemelte, hogy ez az eredmény számos szempontból fontos, neki személy szerint pedig azért izgalmas, mert rávilágít, hogy még jelentős mennyiségű lelet várhat felfedezésre.
Roberts, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy az általuk használt optimális lineáris becslés (OLE) modellezési technológiát eredetileg azért a kihalások kormeghatározására fejlesztette ki egy kollégájával.
Mint mondta: megbízható módszernek bizonyult a fajok kihalásának kormeghatározására, és reméli, hogy a technikát szélesebb körben alkalmazzák majd a régészetben.
Bár azt korábban is feltételezték, hogy lehetnek olyan régészeti helyszínek, ahol ősibb kőszerszámok várnak arra, hogy felfedezzék őket, ez a tanulmány nyújtotta az első olyan becslést, amely számszerűsítette, hogy ezeken a régészeti helyszíneken mennyire ősi leletek lehetnek.
A borítókép illusztráció
Nincs jobb érzés, mint egy igazán forró napon belépni a hűs lakásba.
A paradicsom nemcsak egy alapanyag – benne van a nyár zamata és a napfény melege.
A banán nemcsak az egyik legnépszerűbb gyümölcs, hanem rendkívül egészséges is.
Nagyon vártuk a nyarat, a jó időt, de azt talán elmondhatjuk, hogy a kánikulát, forróságot már kevésbé.
Menekül a Tisza, tüntetik el a nyomokat, de már késő
Az oroszok elcserélték Iránt Ukrajnára?
„A lábam nem alakul túl jól...” - megint a kórházból jelentkezett be Horváth Éva
Erre vártak a NATO vezetői: Putyin megszólalt a Nyugat elleni inváziójáról
„Travi fountain” – Schumacher Vandán nevet az internet
Miért szurkálják injekcióstűvel a lányokat a francia fesztiválokon?
Fényes nappal, a nyílt után esett egymásnak két zenész Budapesten + videó
„Könyörtelen leszek” – a Mercedes csapatfőnöke figyelmeztette a pilótáit
Bírság lehet a vége az illegális kútfúrásnak
Fantasztikus kincslelet került elő Pusztavár erődítményéből
Kiderült a súlyos titok: nincs tovább, Magyar Péter sarokba szorult
Vádolom az Európai Uniót!
Nincs jobb érzés, mint egy igazán forró napon belépni a hűs lakásba.
A paradicsom nemcsak egy alapanyag – benne van a nyár zamata és a napfény melege.
A banán nemcsak az egyik legnépszerűbb gyümölcs, hanem rendkívül egészséges is.
Nagyon vártuk a nyarat, a jó időt, de azt talán elmondhatjuk, hogy a kánikulát, forróságot már kevésbé.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kigyulladt az aljnövényzet a Felső Duna-part mellett.
Már több mint egy éve szigorú szabályok írják elő, hogyan lehet kutat fúratni.
Annyira abszurd, hogy igaz.
Fotón mutatjuk, hol lépett be az országba.
A mentősöknek mondta el az igazat.
A készlet erejéig.
Mindenki meglepődött.
Meglehetősen furcsa logikát követnek az őrült környezetvédők.
Kulja András megbukott a vitában.
A PSG, Botafogo, Atlético trió között a körbeverés miatt a gólkülönbség döntött, a madridiak szorultak a harmadik helyre.
Markus Söder egy egész Németországot lefedő rakétavédelmi rendszer kiépítését is szorgalmazta.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
