A húsvéti szent háromnapról

A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása:

Budapest, 2020. április 10. Új keresztút Budapesten, az Istenhegyi Szent László-templom elõtt az avatás napján, nagypénteken, 2020. április 10-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.

Idén a koronavírus-járvány miatt – akárcsak tavaly – a Vatikánban a nagyhét összes szertartásának helyszíne a Szent Péter-bazilika lesz. Elmarad a nagycsütörtöki lábmosás szertartása, amelyet Ferenc pápa 2013 óta többnyire börtönben mutatott be, a nagypéntek esti keresztút helyszíne sem a Colosseum, hanem a Szent Péter tér lesz.

(A borítóképen a budapesti Istenhegyi Szent László-templom előtt keresztút. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)