Szolnoki főnixek

Hazánk közúti érhálózatának egyik fontos ipari műalkotása köszön vissza ezen az 1917-es képeslapon.

A szolnoki Tiszahíd Fotó: Balázs D. Attila

Hazánk közúti érhálózatának egyik fontos ipari műalkotása köszön vissza ezen az 1917-es képeslapon. Az első szolnoki vasszerkezetes Tisza-hidat 1911. június 25-én avatták fel, de csak néhány évig lehetett rá büszke az ország: a szőke folyón átívelő kecses alkotmány áldozatul esett a román csapatokkal folytatott harcoknak. 1919. július 27-én a magyar vörösök által aláaknázott átkelő robbanótölteteit „beindította” egy román lövedék, az óriási robbanás pedig tönkretette a város felőli hídmezőt, minekutána leszakadt a középső rész is.

A Tisza-híd a vörösök és a románok okozta káoszban semmisült meg 1919-ben. Fotó: Balázs D. Attila

Abban az évben a város maga is megszenvedte a bolsevik alakulatok grasszálását. Szentesi Zöldi László könyvében, a Vörösterror Szolnokon-ban olvasható, hogy az őskommunista Szamuely rendületlenül járta e vidéket halálosztagával.

A káoszban megsemmisült hidat végül 1923-ra hozták helyre, de addigra már a Tisza forrása, s Dunába ömlésének helye is a gúnyhatárokon túlra került. Majd 1944-ben ismét jött a pusztítás, amikor a visszavonuló német csapatok robbantották fel az átkelőt, ráadásul ugyanez lett a sorsa a valamivel távolabbi vasúti hídnak is, amit az amerikai légibombák már korábban megrongáltak.

Tipikus magyar hídsorsok – mondhatnánk, de végül mindegyik Tisza-híd főnixként feltámadt, sőt immár a negyedik szolnoki átkelő van épülőben.

Sorozatunk 9. részében egy elfeledett erdélyi sportlétesítményről készült ősképeslap röpít el minket a magyar múltba.

A sorozat további epizódjait ITT tekintheti meg.