Az 54 oldalas, kézírásos munkát a német fizikus 1913-ban és 1914-ben Zürichben írta munkatársával és barátjával, Michele Bessóval. Bessónak köszönhető a Christe’s szerint, hogy „a kézirat szinte csodával határos módon” fennmaradt, mivel Einstein valószínűleg nem vette volna a fáradságot, hogy megőrizze azt.
Einstein azt követően kezdett dolgozni az általános relativitáselméletén, hogy 1905-ben felállította az E=mc2 képletet. 1913 elején kollégájával belefutott abba a problémába, amellyel a tudományos közösség évtizedek óta küzdött: a Merkúr bolygó pályájának anomáliájába. De sikerült megoldaniuk ezt a rejtélyt.
A kézirat számos apró hibát tartalmaz. Mikor Einstein észrevette ezeket, nem foglalkozott tovább a kézirattal, azt Michele Besso vette magához.
A Christie’s szakértője szerint az 1919 előtti időszakból nagyon ritkák az Einstein-kéziratok. A másik ismert dokumentum a fizikus kutatásainak ebből a periódusából az úgynevezett „zürichi jegyzetfüzet” 1912–13-ból, amely Jeruzsálemben, a Héber Egyetem Einstein-archívumában található.
Borítókép: Flickr
