A „szürrealizmus spanyol királya” már az 1920-as években ismerte Freud munkásságát, akinek azonnal rajongójává vált. Bécsben járva arról ábrándozott, hogy találkozzon bálványával, képzeletben többször eljátszotta, mit is mondana neki, miközben az osztrák főváros utcáit rótta. Több meghiúsult kísérlet után végül 1938-ban Stefan Zweig és Edward James közbenjárásával sikerült megismernie a pszichoanalitikus iskola alapítóját Londonban – áll a Bécs Város Külképviseleti Irodájának MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.
Dalí képzeletét különösen Freud álomfejtése ragadta meg.
Freud elméleteinek segítségével könnyebben megértette a belső világát meghatározó fantáziákat, félelmeket, kívánságokat és frusztrációkat. Ami arra bátorította, hogy ezeket képekbe öntse
– idézi a közlemény Jaime Brihuegát, a kiállítás kurátorát.
A bécsi tárlat ezen kapcsolat mentén követi végig a művész munkásságát kronológiai sorrendben, onnantól, hogy Dalí megismerte Freud írásait egészen a személyes találkozóig. A művek bemutatják Dalí családi univerzumát, az 1920-as évek Madridját, Dalí első találkozásait a szürrealizmussal és az általa kialakított paranoiakritika módszer képviselőit.
A május 29-ig látogatható kiállítás összesen száz műtárgyat vonultat fel, köztük vázlatokat, grafikákat, fotókat, filmeket, könyveket és Dalí olyan mesterműveit, mint a Neokubista akadémia (1926), a Baljós játék (1929) vagy Az elefántokban tükröződő hattyúk (1937).
