Alkalmazkodott a kedvezőtlen körülményekhez
A most felfedezett eszközöket valószínűleg a kihalt Homo heidelbergensis emberi faj készítette, amelyet általában a neandervölgyiek és a modern ember utolsó közös ősének tartanak. Ez viszont arra utal, hogy a régiót akkoriban is lakták már emberek, amikor Közép-Európa zord éghajlata jelentős fizikai és kulturális alkalmazkodást igényelt – írja az Origo.
Ez rendkívül érdekes tény számunkra az elemzések szempontjából– mondta Małgorzata Kot, a lengyel Varsói Egyetem régésze a Science in Poland című lapnak, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Így most megvizsgálhatjuk a Homo heidelbergensis túlélési lehetőségeinek határait, és megfigyelhetjük, hogyan alkalmazkodott ezekhez a kedvezőtlen körülményekhez.
A Tunel Wielki barlangot még az 1960-as években tárták fel, de a régészek 2016-ban ismét visszatértek a helyszínre.
A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint azonosították azokat az anyagrétegeket, amelyek némelyike a középső paleolitikum időszakára, 40 ezer évre nyúlik vissza.
Árulkodók az állati csontok
Claudio Berto, a Varsói Egyetem régésze azonban úgy gondolta, hogy az akkoriban végzett kormeghatározás ellentétes a megállapításaival. A lelőhelyről előkerült állatcsontok ugyanis szinte biztosan idősebbek 40 ezer évesnél. A szakemberek 2018-ban ezért visszatértek a barlangba, ahol újra felnyitották és kiterjesztették az egyik árkot, ahol
Gondosan megvizsgálták az évek során felhalmozódott különböző anyagrétegeket, majd további csontmintákat gyűjtöttek az elemzéshez.
Megállapították, hogy a felső rétegek olyan állatok csontjait tartalmazták, amelyek a késő pleisztocénben és a holocénben éltek, ám az alsó réteg kifejezetten régebbinek tűnt.
Több mint félmillió évvel ezelőtt élt fajok csontjait találták meg benne: de az európai jaguár (Panthera gombaszoegensis) megközelítőleg 1,5 millió éve élt Európában; a modern szürkefarkasok ősének számító Mosbach-farkas (Canis mosbachensis); és a mintegy 1,7 millió éve élt Deninger medve (Ursus deningeri) maradványai is a plaisztocén időszak korai szakaszára esnek.
A csontokat rejtő rétegben a kovakő repedések nyomait azonosították, de volt itt néhány pattintott, késszerű kézi szerszám is.
Mivel ezek a leletek k ugyanabból a rétegből származnak, mint a csontok, a tudósok szerint ez azt jelentheti, hogy a koruk is nagyon hasonló.
