Törzsi tánccal a „kiwizmusért”

Új-Zélandon élő magyar mesélte el az MNO-nak, miért fontos az ország számára a törzsi tánc és a rögbi.

Példa az ausztrál–új-zélandi cukkolásokra

A 2012-es londoni olimpiát követően egy új-zélandi Reddit-felhasználó elkészített egy a táblázatot, amelyen azt ábrázolta, hogyan fest az éremtáblázat, ha működő vulkánok szerint rendezzük sorba az aranyérmet szerzett országokat. Új-Zélandnak két működő vulkánra három aranyérme jutott, ezzel ötödik volt a rangsorban, míg Ausztrália utolsó, hiszen nincs működő tűzhányója.

Elmondása szerint az új-zélandi, speciális nacionalizmus leginkább az ausztrálok ellen irányul, „de itt leginkább cukkolás szintjén marad a dolog, hiszen nincs másik szomszéd, meg kell becsülni azt az egyet”. Ráadásul az ausztrál és az új-zélandi történelem összeforr, gondoljunk csak a két világháborúra, azon belül is Gallipolira. Emellett sok ausztrál lakik Új-Zélandon és még több kiwi Ausztráliában – mondta.

Pappito szerint a haka ma már nem olyan, mint régen volt, ráadásul nem is csak új-zélandi sajátosság. „A haka mai formája kicsit elmozgott az eredeti jelentéstartalmától, a maori kultúrában ez nem csak harci tánc – és nem is kizárólag férfiak csinálhatják –, hanem köszöntő, nagy eredmények elérésének elismerése, fontos emberekről vagy eseményekről való megemlékezés” – közölte az MNO-val az új-zélandi magyar.

Itthon például a Hell energiaital-gyártó egyik reklámjából lehet igazán ismerős a tánc:

Nem a Silver Fern lesz a nemzeti zászló

Új-Zéland néhány éve kezdett aktívan gondolkodni arról, hogy lecseréli a brit Union Jacket is tartalmazó lobogóját egy olyanra, amely jobban illik az országhoz. A tervezési pályázaton már négy zászlóra szűkítették a kört, ezek között viszont már nem szerepel a Silver Fern, az All Blacks fekete alapon ezüst páfrányt ábrázoló szimbóluma. Ennek oka, hogy ez „védett logó, nem használhatja más, csak az All Blacks [ ], de a páfrány – amely szintén a maori kultúrából jön – olyan egyértelműen kiwi szimbólum, hogy például a bevándorlási hivatalnak is stilizált páfrány a logója. Szóval nem lennék meglepve, ha páfrányos lenne az új lobogó” – mondta ezzel kapcsolatban Pappito.

A blogger szerint a haka jó példája, hogy él velük a maori kultúra, illetve hogyan őrződnek meg belőle elemek a kiwi közegben. „A maori hagyományőrzésben a hakának komoly jelentősége van, de ha külföldi politikusküldöttség vagy világszerte ismert celebritás érkezik, őket is hakával köszöntik. Hakáznak, ha átadnak egy új hidat, sőt a katonák hakával tisztelegnek az elesett bajtársak és a diákok is az elhunyt tanáruk előtt” – mesélte.

A haka egyébként nem kizárólag új-zélandi tánc, más polinéz népességű országokban is járják, így például Szamoán és Tongán is. „Élőben nagyon erős hatása van. Amikor a magyar ifi vízilabdások itt jártak – és jól elverték a helyieket –, csak lestek a srácok amikor a helyi csapat a medence mellett lenyomott egy hakát” – mondta Pappito, de ő is kiemelte, hogy az All Blacksszel nőtt össze igazán a tánc, a világ bármely pontján járják a szurkolók is, ha ott jár az új-zélandi rögbicsapat.

Arra a kérdésre, hogy mit jelentenek a haka mozdulatai és szövege, nem tudott egyértelmű választ adni. „Attól függ milyen haka, a legismertebb talán a Ka Mate, amelyet az All Blacks is használ szerte a világon, de mindegyik más. A mozdulatok leginkább a ritmust adják; a dobogás, a comb, kar, mellkas tenyérrel csapkodása részben az »ellenség« megfélemlítése miatt fontos, részben pedig azért, mert a harcos magába is bátorságot önt ezzel, amolyan csatakiáltásféle is” – tette hozzá. Pappito látott olyat, hogy egy külföldi cég új-zélandi irodája saját hakát íratott a maorikkal, majd külföldi dolgozók elő is adták, „de abszolút autentikus volt”.

Az angliai rögbi-világbajnokságtól természetesen Új-Zéland is lázban ég, nem véletlenül.

A rögbi Új-Zélandon nem sport, hanem vallás. Az All Blacks a minden. Ez a legfontosabb sport, annyira, hogy idén külön törvényt hozott a parlament, hogy a világbajnokság idején nyitva lehetnek a kocsmák, ahol az emberek hajnali négykor nézhetik a meccset.

Hozzátette: rendkívül fontos a kiwi identitásban az, hogy a nemzeti csapat ilyen jó. Több liga is van, sok a klubcsapat, gyakorlatilag minden meccs telt házas. „Ráadásul úgy telt házas, hogy ezek a meccsek családi események, nincs osztott nézőtér, simán elmehetsz kisgyerekkel, a meccsre járás nem szelep, amelyen kiengedheted a gőzt, hanem szórakozás és szurkolás. Nincs olyan, hogy rögbihuliganizmus, akkor sem volt, amikor 2011-ben itt volt a világbajnokság. Pedig akkor az All Blacks nyert, és az egész ország megőrült” – zárta szavait a blogger.