A gazdasági károk hétezer milliárd dollárra (1923 ezer milliárd forintra) rúgnak a karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) hétfői közlése szerint. James Daniell geofizikus több mint 35 ezer, 1900 és 2015 között történt természeti katasztrófa adatait elemezte. Eredményeit az Európai Geofizikai Egyesület éves gyűlésén mutatta be hétfőn Bécsben.
A tudós adatai szerint a legtöbb halálos áldozatot az 1931-es kínai árvíz okozta, amelyben 2,5 millióan haltak meg. A 2004-es cunami az Indiai-óceánnál 230 ezer ember életét követelte, a 2008-ban Mianmarban pusztító Nargis ciklon 140 ezer embert ölt meg. Földrengésekben 1900 óta összesen 2,23 millióan haltak meg.
A legnagyobb gazdasági kárt a cunamit is előidéző tóhokui földrengés és a hozzá kapcsolódó atomkatasztrófa okozta Japánban 2011-ben. Daniell számításai szerint 335 milliárd dollár (92 ezer milliárd forint) közvetlen kár keletkezett, 18 500-an meghaltak, 450 ezren váltak hajléktalanná.
A kutató szerint gyakran lehetetlen pontos adatokat szerezni egy-egy katasztrófáról, mert nehezen felbecsülhetők a károk. A halálos áldozatok számát pedig a tudósok felismerései szerint gyakran túlbecsülik, mint például a 2010-es haiti földrengésnél, vagy alulbecsülik, mint az üzbegisztáni rengésnél 1966-ban.
„A természeti katasztrófák halálos áldozatainak abszolút száma az elmúlt években enyhén csökkent, a népességnövekedés mértékét figyelembe véve viszont a csökkenés jelentős. Ennek oka az, hogy az emberek jobban felkészültek a váratlan eseményekre” – emelte ki Daniell.
