Kedves osztrákok: íme a császár magyar szemszögből

Sokan nem hallottak sem az elnyomásunkról, sem az aradi vértanúkról. Hát most hallhatnak, méghozzá Bécsben.

A magyar történetkutatás szempontjából a legfontosabb külföldi város kétségkívül Bécs – mondta el ifj. Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese. Az intézeten belül működik a Bécsi Magyar Történeti Intézet, amely szeptember 26. és 28. között háromnapos, magyar fókuszú konferenciát rendez a Ferenc József emlékévben.

Mert a Habsburg-idők alatt keletkezett magyar történeti források zöme itt található, hiszen itt működött az udvar és annak intézményei. Így a legfontosabb döntések is itt születtek a 16. századtól egészen 1848-ig, sőt, 1867-ig, érthető módon itt is őrizték meg őket. Nem véletlen, hogy a Monarchia 1918-as felbomlása után, amint akadt rá pénz, Klebelsberg Kunóék már a húszas években lerakták az intézet alapjait. A többi külföldi magyar kulturális intézetekhez képest a bécsi emiatt annyiban más, hogy egyrészt van kimondottan a történeti kutatásokat koordináló intézete is, ahol a magyar kutatók ösztöndíjjal kutathatnak, másrészt a szokásos – zenei, képzőművészeti, irodalmi stb. – kulturális programokat itt jól kiegészítik a történelmi konferenciák, előadások.

Ugyanis a császár-király éppen száz éve hunyt el, ennek emlékére az osztrákok grandiózus rendezvényeket, kiállításokat szerveznek, valamint számos könyvet és publikációt adnak ki. Márpedig Ferenc József a magyar történelemnek is kiemelkedően fontos szereplője – szögezte le Bertényi. Fontos, hogy magyar szemszögből is megismerjék az osztrákok a császárt, hiszen rengeteg sztereotípia él a közvéleményükben a rebellis magyarokról, éppúgy, ahogy a magyar közvéleményben is a forradalmat eltipró, zsarnok császárról. Holott Ferenc József 68 évig ült a magyar trónon, hosszabb ideig, mint bárki más, és ebből a nyílt konfliktust hozó 1848–49 csupán egy év volt. Ahogy az osztrák–magyar együttélés 400 évében is alapvetően a békés együttműködés dominál – magyarázta, hozzátéve: a bennünk élő sematikus képeket szeretnék árnyalni a legfrissebb kutatási eredmények bemutatásával; ezért az előadókat is úgy válogatták össze, hogy a konfliktusos és békés részt is bemutassák az osztrákoknak.

Emellett a szervezők azt is tudatosítani kívánják nyugati szomszédainkban, hogy a modern magyar történettudomány képes a nemzeti elfogultságokat zárójelbe téve, tárgyszerűen közelíteni a konfliktusos periódusokhoz is. Remélhető, hogy ezek az új eredmények aztán utat találnak majd az osztrák történeti kutatásba és közoktatásba is.

Persze ehhez nem elég egy konferencia, ezért az elhangzott előadások szövegeit egy német nyelvű kötetben is kiadják majd, szlovák, cseh, lengyel és román kutatók további tanulmányaival együtt, amelyek az ezekben a népekben élő Ferenc József-képpel egészítik ki majd az egykori Monarchia utódállamaiban élő császárimázst.

Természetesen a szaktudományos együttműködésre már régóta nem jellemzőek a már említett sztereotípiák, azonban Bertényi egyfajta érdeklődésvesztést tapasztalt az osztrákok részéről a kilencvenes évekhez képest, amikor még a vasfüggöny mögül frissen szabadult „legvidámabb barakk” egzotikuma csábította a Lajtán túli kollégákat: a bécsi egyetemen például már alig van magyarul is beszélő történész. Ezért kell nekünk elvinni hozzájuk eredményeinket és az ő nyelvükön kommunikálni erről.

Hogy egy 21. századi, Ferenc Józsefről szóló konferencia maga is német nyelvű, az persze egyrészt gesztus is feléjük, ugyanakkor tudnivaló, hogy a politikai elit is németül kommunikált ebben az időszakban, éppen ezért a korszakot kutató magyarok is jól tudnak ezen a nyelven.

Ugyanis így lehet őket könnyebben szembesíteni az olyan megkerülhetetlen témákkal, mint az 1848–49-es forradalom leverése, amelynek kapcsán Hermann Róbert beszél majd Ferenc József felelősségéről; és be lehet hozni olyan frissen felkutatott témaköröket is, mint például a császár magyarországi útjainak fogadtatása, ezeknek a biztosítása; a magyar irodalom vagy éppen a néphagyomány Ferenc József-képének alakulása; vagy hogy hogyan köszöntötték a születésnapján – erről egyébként éppen egy bécsi magyar ösztöndíjas ad elő. De az is érdekes, hogy hogyan jelenítették meg a király és országa közötti kapcsolatot az 1896-os millenniumi ünnepségek – sorolta fel Bertényi a 27 előadást tartalmazó, háromnapos konferencia néhány témáját.

Egyszóval mind az osztrákok, mind a magyarok számára sok újdonsággal és érdekességgel szolgálhat a konferencia, és talán hozzájárul a sztereotípiák lebontásához is – összegezte az igazgatóhelyettes.

Franz Joseph (nicht nur) aus ungarischer Sicht. Látogatása ingyenes. Szeptember 26–28. (Cím: Collegium Hungaricum, 1020 Wien, Hollandstrasse 4.)