Középkori világválság: nem a vulkánkitörés a főfelelős

Éhínség volt már a Samalas kitörése előtt is.

MTI
2017. 01. 24. 17:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A svájci szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport szerint a Samalas 1257-es kitörése az újkor legnagyobb vulkánkitörése volt, a heves kénkilökődés hirtelen támadt hideget és „a köd évét” hozta Európára.

Markus Stoffel, a Genfi Egyetem szakértője vezette nemzetközi kutatócsoport ismét megvizsgálta a vulkánkitörés társadalomra és klímára gyakorolt hatásait, és azt a következtetést vonta le, hogy az erupció nem az egyetlen oka volt a történelmi krízisnek.

A tudósok több mint kétszáz középkori írásra, valamint évgyűrűkön és jégfúrásokon alapuló klímarekonstrukciós modellre támaszkodtak munkájuk során. Eredményeikről a Nature Geoscience című tudományos lapban számoltak be.

„Sok bizonyíték utal a kitörés utáni szélsőséges időjárási jelenségekre, amelyek súlyos társadalmi hatással bírtak. Eredményeink szerint azonban az európai klímakörülmények már 1259-re ismét normálissá váltak\" – mondta Sébastien Guillet, a tanulmány vezető szerzője.

Bár ezek a szélsőséges időjárási jelenségek vélhetően összefüggésben álltak a vulkánkitöréssel, valószínűleg csak felerősítették a társadalmi krízist – tette hozzá Stoffel. Több történelmi jellegű írás utal arra, hogy Angliában és Japánban már évekkel a vulkánkitörés előtt megkezdődött az éhínség. Ez indította a kutatókat arra, hogy az erupció társadalomra gyakorolt hatását újraértékeljék.

Középkori források Európában a Nap elsötétedéséről, alacsony hőmérsékletekről, hosszan tartó esőzésekről és megnövekedett felhőzetről számoltak be 1258-ban. Az írások katasztrofálisan alacsony terméshozamról, nagyon késői szüretről és „kőkeménységű” gabonáról tesznek említést.

A beszámolók szerint a következő évben már melegebb volt az időjárás és négy évvel a vulkánkitörés után normalizálódott a klíma. Ez ellentmond a modellszámításoknak, melyek szerint 1264-ig kellett volna tartaniuk az anomáliáknak – közölte az egyetem.

A szakértők végkövetkeztetése szerint a vulkánkitörés nem kiváltotta az éhínséget, csak felerősítette a már fennálló krízist.

Kitörésekor a Samalas-vulkán a becslések szerint 43 kilométer magas oszlopban több mint 40 köbkilométernyi magmát lökött a felszínre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.