Nem eszi tovább az enyészet Augustus mauzóleumát

Végre úgy néz ki, tényleg felújítják az első ókori római császár nyughelyét.

Balogh Roland
2017. 01. 23. 15:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Téglából épült várost vettem át, s márványból épített Rómát hagyok magam után.” Az ókori római történetíró, Suetonius szerint többek között ezzel is „hencegett” az a jeles államférfi, akinek mauzóleumát, úgy néz ki, végül tényleg fel fogják újítani a hosszú enyészet után. Az isteni Iulius Caesar fogadott fia, Octavianus, a később az Augustus névvel felruházott, a principatus intézményét meghonosító első római császár, aki saját önéletrajza, végrendelete (Res Gestae divi Augusti) szerint számtalan nagy ívű építkezést rendelt el s finanszírozott, nyughelyét eredetileg – ahogy arról akkor lapunk is beszámolt róla – a halálának kétezredik évfordulójára rendezett megemlékezéssorozatra szerették volna rendbe tenni, ám ez akkor nem sikerült.

A legújabb fejlemények szerint – mint ahogy azt nemrég a brit The Daily Telegraph napilap is megírta – most azonban hatmillió euróból (mintegy 1,86 milliárd forint) restaurálják az építményt. A költségeket az olasz Telecom Italia állja. A vállalat igazgatója, a Corriere della Sera napilapnak arról is beszélt, hogy a műemlékben egyúttal látványos multimédiás installáció várja majd a látogatókat. „A mauzóleum falain megelevenedik Róma az ókortól egészen a modern időkig: a császárkortól, a kereszténység megjelenésén át egészen a barokkig. A látogatók elmerülhetnek az emberiség történetének legléglegzetelállítóbb történetében” – avatott be a részletekbe Giuseppe Recchi. Mint mondta, a látványelemeket Oscar-díjas olasz filmrendezők készítik, ám egyelőre nem nevezett meg senkit, mert még folynak a tárgyalások velük.

A Tevere (ókori nevén Tiberis) folyó partjától egy kőhajításnyira álló épületre rá is fér egy kis törődés. Az eredetileg Krisztus előtt 28-ra elkészülő, 89 méter átmérőjű, 45 méter magas, kör alakú monumentális sírhelyet egy meg nem erősített legenda szerint Alarich vizigót király – az akkor már nem főváros Rómával egyetemben – 410-ben feldúlta, a hamvakat ellopta és szétszóratta. Ezt követően a középkorban, Hadrianus császár mauzóleumához (Angyalvár) hasonlóan, megerődítették, a 12. században a Colonna család használta „várként”.

Később számos márványtömböt, építési tagozatot szedtek le róla, hogy más építkezésekhez használják fel. A 16. században a belső térben kertet, a 18. században pedig arénát alakítottak ki bikaviadalok számára. Az 1800-as években színházként szolgált, 1907-től pedig hangversenyteremként működött. Ez utóbbit 1936-ban a Római Birodalom iránti mániájáról híres fasiszta diktátor, Benito Mussolini bontatta el, mondván, semmilyen modern felépítménynek nincs helye az ókori romokon. Azóta elhagyatottan áll a Richard Meier amerikai építész által 2006-ban restaurált Ara Pacis augustusi békeoltár mellett.

A síremlékbe nemcsak Augustust helyezték örök nyugalomra, hanem leghűségesebb fegyvertársa, Marcus Vipsanius Agrippa mellett családja és a Iulius-Claudius dinasztia több prominens tagját is. Így többek között Tiberius, Caligula és Claudius császárokat, valamint a 96 és 98 között uralkodó Nervát, s legutóbb 217-ben a császárrá Pannoniában kikiáltott (193) Septimus Severus feleségét, Iulia Domnát is. Igaz az ő maradványait később áthelyezték Hadrianus mauzóleumába.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.